|
"Még mindig égnek az őrtüzek, még mindig egy egységet alkotunk és még mindig nem tudtak megtörni bennünket. "
"Azt a kimondhatatlan "valamit" tárgyalták szeletekben, amit Életnek hívhatunk. "
"Nemzetünk bizonyította az elmúlt 100 évben is azt, hogy nincs olyan veszedelem, amit ne lennénk képesek legyőzni, ha összefogunk."  Sokszor gondolkodtam azon gyerekként, amikor az elcsatolt határontúli területeken jártam, hogy milyen jó is volna, ha ezek a csodás tájak és falvak még mindig hivatalosan is Magyarország részei lennének. Folyton folyvást feltettem a kérdést édesanyámnak, amikor a külhoni magyarlakta favakban jártunk, hogy: „Anya hát, ha itt mindenki magyarul beszél akkor ez a területet miért más országhoz tartozik?”
"...minden eszközzel harcolni kell a kisebbségi jogok maximumáért, az autonómiáért."  100 év telt a trianoni békeszerződés aláírása óta. Gyermekkorom egyik meghatározó emléke az, amikor megértettem a térképeken látható két Magyarország formája és területi nagysága közti különbséget. Éles fájdalom hasított belém. A térképet készítette: Márton Mátyás és Paksi Judit.
 A történelmi dráma azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttség vezetőjeként Magyarországot képviselve 1920. január 16-án,a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.
"...teljesen más valamit tudni, mint megtapasztalni."  Mindig is tudtam, hogy határainkon túl is élnek magyarok, beszélnek magyarul. Hallottam Erdélyről, Délvidékről, Felvidékről. Jártam is itt-ott leginkább átutazóban és ismertem olyan embert, aki külhoni magyar. De teljesen más valamit tudni, mint megtapasztalni. Első és máig egyik legmeghatározóbb élményem az volt, mikor 2015-ben a vajdasági Nemesmiliticsre utaztunk. Nem tudtuk merre kellene keresni a kultúrotthont, így bementünk az orvosi rendelőbe érdeklődni. Nem tudván mire számítsunk egyik társunk, aki beszélt valamennyire szerbül egyből magához vette a szót és kérdezősködni kezdett egy helyi bácsitól. A bácsi nem értette mit akarunk és ennyit mondott: esetleg magyarul?
 A Székely himnusz a magyarság egyik legidősebb összetartozás éneke. Önmagában is szimbólum, melyet minden patrióta ismer és szeret. De vajon mit tudunk erről a műről? Ki a szerző, mikor íródott, egyáltalán mi is az a Székely himnusz? Rövid írásunkban felelevenítjük a Székely himnusz rövid történetét.
 A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága Trianon századik évfordulója és a Nemzeti összetartozás napja alkalmából „Milyen jó, hogy itt vagyunk” címmel videópályázatot hirdetett fiataloknak, amelyre május 25-én éjfélig lehet jelentkezni.
 A Nemzeti Kulturális Alap számos pályázati lehetőséget kínál az alábbi témakörökben magánszemélyeknek és civil szervezeteknek egyaránt.
Több pályázat került kiírásra a Fotóművészet, Filmművészet, Szépirodalom, Iparművészet, Színházművészet, Táncművészet, Ismeretterjesztés és Környezetkultúra, Könyvkiadás, Közgyűjtemények és a Hangfoglaló könnyűzene támogató program Kollégiumaiban. A pályázati lehetőségekről részletesen itt olvashat: www.nka.hu/palyaztatas/kollegiumi_palyazatok A pályázatok benyújtási határideje: 2020. május 18. és 25. között.  A mai világban és külpolitikai helyzetben nagy szükség van a hazájuk iránt elkötelezett és dolgozni akaró diplomatákra. Ha te is szeretnél tenni a hazádért és érdekel a diplomácia, akkor ezt a képzést neked találták ki.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai együttműködésének a keretében a Magyar Diplomáciai Akadémia pályázatot hirdet a diplomáciai karrier iránt érdeklődők számára. A felvételi eljárás többfordulós, amelynek része egy kétnyelvű írásbeli vizsga, kompetenciavizsgálat és egy szóbeli elbeszélgetés. Jelentkezési határidő: 2020. május 15. További információkat ide kattintva elérhetők. |
