​Ezen a hétvégén az IKoN csapata Egerbe látogatott, ahol a sok programlehetőség okán nem a biciklizésé, hanem az élményeké volt a főszerep. Eger városa számtalanul sok látni és tapasztalni valót tartogat az odalátogatóknak. Mi kimazsoláztuk a kedvenceinket, melyről ez úton adunk beszámolót.

​Idén július 18-án újra biciklire pattantunk, ezúttal a Balaton északi partján kerekeztünk és ismerkedtünk meg hazánk újabb gyönyörű tájával. ​Utunkat Balatonalmádinál kezdtünk, úti célunk Tihany volt. 

Az IKoN alakulása óta kiemelten fontosnak tartja, hogy őrizze, ápolja és továbbvigye Magyarország nagyjainak, konzervatív szellemű, nemzetben gondolkodó személyiségeinek hagyatékát. 

​Számunkra ilyen személy gróf Teleki Pál miniszterelnök is. 

A pandémia időszaka felrúgta a 2020-as terveinket és nem hittük, hogy idén el tudunk majd jutni hazánk csodálatos helyeire. Szerencsére kicsit fellélegezhettünk és így rögtön fel is pattantunk a biciklikre. Július 3-5. között került sor idei első Honismereti Kerékpártúránkra. Ezúttal az Őrségbe látogattunk el. A hétvége alatt megismerthettük a tájegység számos települését, lakóit és nevezetességeit.

​A Külgazdasági és Külügyminisztérium  pályázatot hirdet felsőoktatási előkészítő képzésre a 2020/2021. tanévre, olyan szlovák állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára, akik a magyarországi felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. 

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. az ELŐRETOLT HELYŐRSÉG ÍRÓAKADÉMIA nevű projektje keretében meghirdeti 2020. évi pályázatát, pályakezdő kategóriában.

​Az évtizedek során több olyan esettel találkoztam, amikor a győztesek új megvilágításba helyezték vagy csak egyszerűen átírták a múlt történéseit. De csak most találkoztam egy olyan szituációval, amikor a lúzerek próbálják átírni a történelmet. ​Ez teszi a mai történéseket igazán érdekessé.

Győr ma nem lenne a szellemi, a kulturális és a gazdasági élet központja, ha nincs Kálóczy Lajos – hívta fel a figyelmet Zsumbera Árpád szerző, a „Kálóczy Lajos élete” című könyv bemutatóján szerdán, a városházán.

​A minap különös értesítést kaptam a Facebooktól. Figyelmeztettek, hogy nem tartottam be a „közösségi alapelveket”, jelentsen ez bármit is. Mielőtt megnéztem volna, melyik bejegyzéssel lehet a gond, elgondolkodtam azon, mivel is sérthettem meg annyira a Facebook közösségét, hogy ilyen drasztikus módszerhez folyamodtak. 

Ötven éve, 1970. június 23-án halt meg Jókai Mór után minden idők legolvasottabb magyar írója, Fekete István, kit az elnyomó kommunista rendszer elfogult irodalomtörténet-írása egy időben még néhány sornyi értékelésre sem méltatott, mintha nem is létezne az élő magyar irodalomban. Regényeinek, novellásköteteinek, tudományos munkáinak száma meghaladja a negyedszázat.

Műveit napjainkig több mint tízmillió példányban adták ki magyar nyelven, s külföldön tizenegy – köztük német, lengyel, horvát, francia, finn, angol és eszperantó – nyelven, tizenkét országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. A 2005-ben itthon lezajlott nagy könyvszavazás szerint a száz legjobb könyvbe négy klasszikus művét (11.: Tüskevár, 19.: Vuk, 45.: Bogáncs, 51.: Téli berek) is beválasztották a szavazók.

2020. május 4 és 2020. június 15 között lehetett jelentkezni az IKoN Fiatal Tehetségek Programján belül meghirdetett, Élet a korona idején című fotópályázatunkra. Nagyon sok kiváló munka érkezett hozzánk, a zsűrinek nagyon nehéz dolga volt. Gratulálunk minden pályázónak! 

​A Magyar Nemzeti Múzeum „Közös Időnk ’89-90” címmel rendezett kiállítást a rendszerváltás 30. évfordulójára, amely több szempontból is rendhagyó, tartalmát és a formáját tekintve egyaránt.

2020. május 4 és 2020. június 15 között lehetett jelentkezni az IKoN Fiatal Tehetségek Programján belül meghirdetett, Élet a korona idején című fotópályázatunkra. A jelentkezést a mai nappal lezártuk és megkezdtük a beérkezett alkotások értékelését. A jövő hét elején fogjuk értesíteni a pályázókat az eredményekről, valamint az ünnepélyes díjátadó idejéről.

Az IKoN által 2019-ben életre hívott Fiatal Tehetségek Program keretein belül már több tehetséges művész megmutathatta alkotásait. Idén májusban a programunk egy fotópályázattal bővült, ami az Élet a korona idején címet kapta. A pályázatra tehetséges fotósok jelentkezését várjuk, akik június 15-ig, tehát ma éjfélig küldhetik be képeiket. 

A Bethlen Gábor Alapítvány 2006 óta hagyományosan a trianoni békediktátum évfordulóján adja át a Teleki Pál-érdemérmeket. A kitüntetettek rendre olyan személyek, vagy szervezetek, akik merik vállalni magyarságukat és ezért aktívan tesznek is. Idén a járványügyi helyzet miatt a díjátadó előreláthatólag novemberben lesz megtartva, de a kuratórium döntése értelmében a Bethlen Gábor Alapítvány 2020-ban, a Teleki Pál-érdemérmet az Ismerős Arcok zenekarnak adományozza. 

Megjelent a Rendszerváltó Archívum rendhagyó, júniusi lapszáma, mely Trianon 100. évfordulóját elemzi. A lap itt érhető el online. 

A tartalomból:
Kásler Miklós: A trianoni békediktátumra adott magyar válaszok a két világháború között
Nyári Gábor: Magyar Világ 1938–1940. Időutazás az utolsó békeévek Magyarországára
Chira Csongor – Nagymihály Zoltán – Németh Máté: Mit mondunk el fiainknak – önmagunkról? Trianon és következményei a magyarországi középiskolás történelemtankönyvekben (1990–2019)

Sajnos egyre több hangot lehet hallani, akik egyszerűen nem képesek megérteni, miről szól Trianon és a Nemzeti Összetartozás Napja. Az IKoN igyekezett az elmúlt hetekben egy nagyobb képet adni arról, hogy Trianon 100. évfordulóját közelebb hozzuk az emberekhez, hogy lássuk, mit is jelentett ott, abban a pillanatban megélni az országunk szétcincálását és mit jelent most, határokon innen és túl a trianoni örökség.

Nem érthetjük meg a jelenünket és nem építhetjük a jövőnket, ha nem ismerjük és tiszteljük a múltunkat. Trianoni megemlékezéssorozatunk zárásaként a Nemzeti Újság 1920. június 5-ei cikkét szemléztük. Ekkor állt meg a nemzet szívverése... de nem örökre. 

Kérem, pár mondatban mutatkozzon be. Beszéljen a családjáról, településéről. 
Bata Dórián vagyok, vajdasági magyar. Egy sokszínű család része lehetek: édesapám oldaláról német, magyar és lengyel felmenőkkel rendelkezem; édesanyám oldaláról a felmenőim amennyire tudjuk, mind magyarok voltak, de mára már ez az ág szerb, horvát és román tagokkal is bővült, ennek ellenére a mi családunk mindig is kedves rokonként tekintett bármely családtagra, legyen az függetlenül a nemzetiségükre. A vallás szempontjából is kevert hatások értek. Anyám oldaláról protestánsok voltak a felmenőim, azonban ma már többségünk katolikus, de a családban van ateista és szerb ortodox vallású is. 

​Trianon 100. évfordulója alkalmából június 4-én, csütörtökön 16 óra 32 perckor, a harangozást követően került sor az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) kopjafa avatójára a lakiteleki Népfőiskolán.
​A kopjafát Szabó Imrefia Béla szobrászművész készítette el, aki alkotásában a Kárpát-medence magyarságának összetartozását, erejét, motívumait és öröklétét jelenítette meg. A kopjafán nem csak a Nagy-Magyarország jelképes helyszíneinek nevei olvashatóak, hanem a művész saját költeménye, valamint a "Történjen bármi, amíg élünk s meghalunk/ Mi egy vérből valók vagyunk" felirat is megjelenik rajta.

Kérem, pár mondatban mutatkozzon be. Beszéljen a családjáról, településéről. 
Öttagú családban élek. Feleségemmel három gyermeket nevelünk. Egy lányunk és két fiunk van. Az aranyosszéki Mészkőn élünk (Kolozs megyei település, Torda mellett – Erdély). A kis település 25 százaléka magyar ajkú. A túlnyomó többség román nemzetiségű és ortodox vallású. A magyar lakosság unitárius. A magyar közösség egyetlen magyar intézménye az egyházközség és annak különböző programjai. Magyar iskola nincs a településen, ezért gyermekeink Kolozsváron tanulnak, magyar oktatási intézményekben.