Európa Szabadegyetem a Hungarikum Ligetben

A rendezvény első napját Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnökének köszöntője nyitotta meg a Hungarikum Ligetben, amely egyben a magyar hagyományok és kultúra egyik méltó székhelye, és ismét otthont adott az Európa Szabadegyetemnek. Ahogy a köszöntőben is elhangzott, az idei eseményen különös hangsúlyt kapott a hagyományok megőrzése és a közösségépítés fontossága a mai zavaros, háborús időkben.

A 2024 elején indult új népfőiskolai kollégiumok műhelymunkái mellett ismét számos gondolatébresztő plenáris előadás hangzott el.
A Neumann János Egyetem rektora, Fülöp Tamás és az egyetem tanszékvezetője, Kasznár Attila beszéltek az Egyetem és a névadó, Neumann János hazai és nemzetközi felsőoktatásban betöltött szerepéről. Ezt követően Szakály Sándor előadásának felvezetéseként, a résztvevők megtekinthették a "Horthy, a kormányzó" című film részleteit.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója tartott előadást Horthy Miklós életútjáról. A főigazgató felhívta figyelmünket a tényeken alapuló történetszemlélet fontosságára, és arra, hogy az általánosító ideológiák által vezérelt gondolkodásmód nem segíthet hozzá minket az objektív látásmódhoz. A Kormányzó életútját az életrajzi adatokon kívül a Monarchia tengerészetének érdekességeivel is kiegészítette.
Este Szőke András "Brigádnapló" című filmjének vetítése következett, amit egy közvetlen beszélgetés követett a rendezővel.
Július 4. (csütörtök) A második napot Puskás Antal atya, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke nyitotta, aki a keresztény értékeink megőrzésének fontosságáról beszélt a XXI. századi kihívások között. Az előadás során kiemelte, hogy a békés és erős közösségek alapját a hagyományok tisztelete és ápolása adja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne lehetőség élni a modern kor eszközeivel, ha azokat jó célra és megfelelő tudással használjuk.
Bozsik Péter, egykori magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitány a magyar labdarúgás aktuális helyzetéről beszélt. Csák János, korábbi kulturális és innovációs miniszter a magyar, amerikai és kínai géniuszok közötti kulturális különbségekről tartott előadást, amely új perspektívákat nyitott a hallgatóság számára.
Kürti Sándor, a hungarikumként nyilvántartott Kürt-adatmentést létrehozó Kürt Zrt. elnökeként a mesterséges intelligencia térnyeréséről beszélt, hangsúlyozva a technológiai fejlődés és a hagyományos értékek összeegyeztetésének fontosságát. Az estét kerekasztal-beszélgetés zárta helyi identitásról és közösségépítésről a Szent Imre Kollégiumban, ahol a résztvevők közvetlenül is megoszthatták gondolataikat.
Július 5. (péntek) A Kárpátok Európája címmel Marek Kuchciński, a lengyel Szejm korábbi elnöke tartott előadást, amely a bevándorlás, kultúra és multikulturalizmus témáit érintette. Különösen fontos ez a téma mostanság, mikor a szupranacionális szervezetek miatt egyre jobban erodálódik a nemzetállami, szuverén lét.
Kurkó János György bemutatta a csíksomlyói néprajzi emlék- és élménypark terveit, amely a magyar népi kultúra gazdag örökségét őrzi. Böjte Csaba ferences szerzetes "A létezés öröme" című előadásában, az egyszerű, hagyományos élet szépségeire és fontosságára hívta fel a figyelmet. Hite szerint a szeretet erejével a rossz bárhol megtörhető a világunkban, és a mindennapi kis jócselekedetek azok, melyek erősíthetik az istenhitet és az emberek egymásba vetett bizalmát.
Turányi Tatjána a kiberbiztonság témakörében tartott előadást, különös tekintettel az ún. „mentális tűzfal” fontosságára, szemben a közösségi média által létrehozott kihívásokkal.
Az estét a Kösönytű Néptáncegyüttes táncháza zárta, ahol Inoka Győző és barátai muzsikáltak, megidézve a magyar népi kultúra élő hagyományait.
Július 6. (szombat) Nagy Dóra, a Debreceni Egyetem doktorandusz hallgatója beszélt a Magyar Népmesék sorozat kompetenciafejlesztő szerepéről, kiemelve, hogy a mesék nemcsak szórakoztatnak, hanem értékeket is közvetítenek, mindamellett jó hatással vannak a gyermekek mentális fejlődésre. A mesék képi világán keresztül megelevenedik a magyar táj, történelem és népművészet. Hangsúlyozta, hogy a sorozat minden részét gondos néprajzi kutatómunka előzte meg, és a megjelenített viseletek, díszítések vagy épületek teljesen hűek a magyar vidéki táj elemeihez. Az előadás zárásaként közösen megnéztük a „Kőleves” című, mára legendássá vált epizódot.
Július 7. (vasárnap) A rendezvény utolsó napján Nagy Krisztina és Tóth Tamás a gasztronómia helyi értékekben betöltött szerepéről tartottak előadást, bemutatva, hogy a hagyományos ételek hogyan erősíthetik a közösségi identitást. Prohászka Béla bemutatta Czifray István "Magyar Nemzeti Szakácskönyvét", amely a hungarikumok világkörüli bemutatását tárgyalta, és rávilágított a magyar gasztronómia gazdagságára és sokszínűségére.
Mind a kollégiumi munkák során, mind a plenáris előadásokon átívelt az a gondolat, hogy a közösségi értékek ápolása és megőrzése mennyire lényeges a jövő nemzedékei számára, ha azt akarjuk, a magyarság megőrizze ne csak létét, de saját identitását is. 

Biró István - Kovács Ferenc