 A filmek és sorozatok kiválóan alkalmasak arra, hogy formálják az emberek identitástudatát. Üzeneteket fogalmaznak meg, karaktereket adnak nekünk, akikkel tudunk azonosulni, fontos témákat dolgoznak fel és örökítenek meg. Tartósan és többszöri alkalommal át tudják élni a nézők a látottakat, ezzel biztosítva a bevésődést. Nem véletlen, hogy a mostani progresszív liberális propaganda igyekszik minél inkább az uralma alatt tartani ezt az iparágat, és ma már tényleg semmitől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy elmélyítsék az általuk követendőnek tartott ideológiát.
 Napjainkban megfigyelhető, hogy a modernitást, progresszivitást, sokszínűséget éltető roppant szolidáris liberálisok a természeti és társadalmi törvények kivételeit igyekeznek átpozicionálni szabályokká, míg a szabályokat kirekesztő, elavult, gyűlöletkeltő intézményeknek akarják beállítani. Ezen igyekezetük következtében pedig szépen belegabalyodnak az ellentmondások útvesztőibe.
 Lehetett rá számítani, hogy az európai parlamenti választások gyászos szerepléseit követően az ellenzéki oldalon megkezdődik az élet–halál harc. Megkötött paktumokat fognak majd felbontani, az addigi nyilatkozatok, szövetségek pedig érvényüket fogják majd veszteni. Így történhetett, hogy Gyurcsány Ferenc az egyik pillanatban még Karácsony Gergelyt tartotta Tarlós István legmegfelelőbb kihívójának, hogy aztán a következő pillanatban már a tőle megszokott gerinces módon beálljon a független objektivitás királynője, Kálmán Olga mögé.
|
