Véget ért az Európa Szabadegyetem

​2021. június 23 és június 27 között került megrendezésre az Európa Szabadegyetem és Hungarikum találkozó a Hungarikum Ligetben (leánykori nevén: lakiteleki Népfőiskola). A rendezvénysorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Népfőiskola Alapítvány és az IKoN közös szervezésében és támogatásával valósult meg. 

A program Lezsák Sándor köszöntőjével vette kezdetét június 23-án. Elnök úr üdvözölte a Szabadegyetem résztvevőit, majd ismertette a Hungarikum Liget legújabb fejlesztéseit és a jövőre vonatkozó terveket. ​

Az első nap a könyvekről szólt. Elsőként az Önarckép – Emlékkönyv Fül Lajos emlékére című könyv bemutatójára került sor, melyet a könyv szerkesztői, Bíró Friderika és Móricz Péter tartottak. Elmondták, hogy igyekeztek a maga teljességében bemutatni Für Lajos minden arcát, a történészt, a politikust és az embert egyaránt. Az Antall-, majd a Boross-kormány honvédelmi miniszterének inspiráló életútjának sajátos nézőpontú és igazán bensőséges hangvételű bemutatását ismerhették meg az érdeklődők. 

Ezt követően a frissen megjelent, Túlélési ösztön című könyv bemutatójára került sor, mely a Magyar Hírlapban megjelent Nemzeti Fórumos szerzők publicisztikáinak válogatása. A beszélgetést Petán Péter, a Magyar Hírlap főszerkesztője vezette, melyhez csatlakoztak a kötet öt szerzője is: Dr. Kasznár Attila, Dr. Kelemen András, Lóránt Károly, Nagy Dóra, és Pordány László is. A főszerkesztő úr kifaggatta a publicistákat a klíma, az identitás és különböző közéleti kérdésekről, valamint arról, hogyan látják a világ alakulását. 

A vacsorát követően az MDF Baráti Kör kerekasztal-beszélgetésre került sor. Lezsák Sándor vezette a beszélgetést, a pódiumon pedig helyet foglalt Bíró Zoltán az MDF alapító elnöke és Nyári Gábor, a RETÖRKI főigazgatója. A beszélgetés során szó esett a rendszerváltozásról, Antall József miniszterelnökről, az MDF-ről és az elmúlt 30 év politikájáról egyaránt. 

A programban ezt követően a Nemzet és szolgálat – Bíró Zoltán 80 éves című könyv bemutatója következett. A beszélgetést Házi Balázs, a RETÖRKI munkatársa és a kötet szerkesztője vezette. Érintették Bíró Zoltán életét, a politikusi és tudományos működését és a közéletet érintő véleményeit. Házi Balázs elmondta, hogy Bíró Zoltán a velünk élő rendszerváltás, személye, élete és elhivatottsága példamutató a ma emberének is. 

Az esti kötött programok zárásaként Bakos István A magyar falu sorskérdései című könyvének bemutatója szolgált. Bakos István részt vett a 70-es, 80-as évek ellenzéki munkájában szervezőként, e mellett művelődéskutatóként járta a falvakat is, melynek eredménye ez a munka. 

A csütörtöki program a Kárpát-medencében működő Népfőiskolák bemutatkozásával kezdődött. Az intézmények képviselői bemutatták a saját elképzeléseiket, törekvéseiket és munkásságukat. Az első blokkban Vasvár Népfőiskola, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola, az Összetartozás Népfőiskola, az Élő Forrás Hagyományőrző Hunyor Népfőiskola és a gróf Széchenyi István Népfőiskola tartotta meg a bemutatkozó prezentációját. Rövid szünetet követően folytatódott a Népfőiskolák bemutatkozása, ahol a Közi Horváth József Népfőiskola, a Pap Miklós Népfőiskola, a Kondorosi Népfőiskola, a Kodály Zoltán Népfőiskola, a Gömörpéterfalai Népfőiskola, a Kárpátaljai Népfőiskola, az Óbecsei Népfőiskola és a Martosi Népfőiskola mutatkozott be. 

Az ebédet követően került megrendezésre a Bibliaház megnyitója. Lezsák Sándor elnök úr a megnyitó beszédében elmondta, hogy az Eucharisztikus Kongresszusra is készülve kézzel másolják le a világon a legnagyobb számban eladott könyvet, a Szentírást. Az ide látogatók egy-egy sort írhatnak a készülő Bibliába, amit könyvjelző formájában haza is vihetnek. A Bibliaház felszenteléséről Bagi Ferenc atya gondoskodott. 

A délutáni program két könyvbemutatóval vette kezdetét. Elsőként Borvendég Zsuzsanna: az Impexek kora című könyvét mutatta be Cseh Dániel, az IKoN országos főszervezője. A beszélgetés során elhangzottak a témával kapcsolatos kutatási nehézségek, szó esett a témát érintő tudományos közönyről is. Borvendég röviden beszámolt a jelenlegi kutatásairól is. Ezt követően Jánosi Zoltán rektor úr Örvénylő himnuszok című munkájáról beszélgetett a szerzővel Cseh Dániel. Jánosi elmondta, hogy a Himnusz lépten-nyomon velünk van és a magyar kultúra nagyjait misztikus módon is összeköti a nemzeti imádság. A szerző kiemelte, hogy a magyar irodalom jeles gondolkodói a nemzethalál témájában is a feltámadás gondolatkörét járják végig. 

A késő délutáni órákban Krekács Zoltán solymászbemutatójára került a sor. Krekács úr röviden ismertette a solymászat évezredes hagyományait, a magyar történelmi kapcsolatait, beszélt a sólymokról és a szimbolikus jelentésükről is, majd bemutatott néhány gyakorlatot a sólymával. 

Pénteken folytatódott az Európa Szabadegyetem programja. Elsőként Antal Andrea főosztályvezető asszony tartott előadást a Hungarikumokról. Szót ejtett a hungarikum törvényről, a jelenlegi és a leendő hungarikumokról is. Főosztályvezető asszony külön kiemelte a hungarikumok társadalmi és lélektani fontosságát, majd a közönséget bevonva bemutatta a Hungarikum Társasjátékot. 

Ezt követően Dr. Bender Tamás professzor úr lépett a pódiumra és megtartotta gyógyvizekkel kapcsolatos előadását. Beszélt a magyarországi gyógyvizek különböző jótékony hatásáról, a magyarországi balneológia felvirágzásáról. Elmondta, hogy habár nem csodaszer a gyógyvíz és jelenleg is folynak tudományos viták a kérdéskör kapcsán, azonban kiegészítő kezelésként nagyon hasznos lehet mindenki számára. 

Rövid kávészünetet követően Balázs Géza nyelvészprofesszor úr tartott előadást a pálinkáról. Balázs Géza bevezette a hallgatóságot a pálinka kultúrtörténeti hátterébe, a lepárlási módszerekbe és a fogyasztási szokásokba is, majd a résztvevők átvonultak a Kácsor Tanyához, ahol az újonnan berendezett tiltott pálinkafőző eszközök múzeumának első látogatói lehettek. A megnyitó beszédet Balázs Géza professzor úr tartotta. 

A délutáni program a Hősök vagy áldozatok című kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, melynek résztvevői Dr. Szakály Sándor főigazgató úr és Moys Zoltán forgatókönyvíró-rendező voltak. Témaként a Budapest ostromakor történő kitörés megítélése szolgált. Szakály Sándor ismertette a hallgatósággal az esemény történeti hátterét és kontextusait, míg Moys Zoltán az emlékezéssel kapcsolatos morális felelősségről beszélt. 

A délutáni program a magyar őstörténet témakörével foglalkozott. A Szabadegyetem vendégei Dr. M. Lezsák Gabriella régész és Horváth-Lugossy Gábor történész voltak. Elsőként Horváth-Lugossy Gáborhoz került a szó, aki bemutatta a Magyarságkutató Intézet munkáját, az elmúlt évek legfontosabb programjait, eredményeit, külön kiemelve az archeogenetikai munkák sikerét. Ezt követően Dr. M. Lezsák Gabriella régész mutatta be a legújabb kutatásait, melyek alapjaiban rengetik meg a magyar őstörténet korábbi toposzait és új irányt adnak az ilyen típusú kutatásoknak.  

Szombaton a Szabadegyetem résztvevői a footgolf-al ismerkedhettek meg Baukó Ferenc irányításával. Baukó bemutatta ezt a forradalmian új sportágat, majd a bátor jelentkezők ki is próbálhatták a játékot. A hétvége hátralévő része a Szép új keleti világ témakör köré szerveződött, melyben a Neumann János Kollégium és a Kína Kollégium meghívott előadói tartottak előadásokat és bemutatásra került a Kína Kollégium tanulmánykötet, melyet Dr. Kasznár Attila és Hágen Ádám szerkesztett.

A Hungarikum Ligetben megrendezésre került Szabadegyetem változatos programjaival, gondolatébresztő, szakmai előadásaival és beszélgetéseivel a nyár egyik kiemelt, kulturális rendezvénye, mely évről-évre magas színvonalon járul hozzá az ide érkezők lelki és testi feltöltődéséhez. 

​A szervezők