A tájékoztatón elhangzott, hogy a hat türk országból érkezett tizenegy festőművész az alkotótáborban Petőfi Sándor versei által ihletett műveket készített, amelyekből kiállítás nyílik szombaton Lakiteleken. – Az alkotótábor és a kiállítás illeszkedik abba a sorba, amelyben tavasszal türk nyelveken műfordítások készültek Petőfi verseiből, ezen a héten pedig Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó szobrát avattuk Lakiteleken – mondta Lezsák Sándor, majd röviden bemutatta a képzőművészeket. Az alelnök hangsúlyozta, hogy mindannyian magas szinten képzett, kiváló művészek.
Petőfi költészetét a türk világban is elismerik Kitért arra, hogy Lakiteleken a Hungarikum Ligetben a Szent István-kápolna előtti téren kialakított keresztény panteonban kaptak helyet a XX. század magyar főpapjai, vértanúi és hitvallói. Az ősök sírja körül pedig már formálódik a magyarokkal rokon népek emlékhelye. Olyan személyiségek szobrait helyezik itt el, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár a helyét a világban. Itt avatták fel hétfőn Lantos Györgyi szobrászművész alkotását, Szajakbaj Karalajev, a Manasz (kirgiz őseposz, a világ egyik leghosszabb epikus verse) énekmondójának bronz mellszobrát. Az avatón részt vettek a képzőművészek és Sultan Rajev, a Türk Soy főtitkára is, akit Lezsák Sándor külön köszöntött a sajtótájékoztatón, majd elmondta, hogy több mint két évtized alatt a Lakiteleki Népfőiskola különféle programok mentén működő kapcsolatokat alakított ki a közép-ázsiai térség országaival. Ennek egyik képviselője a Türk Soy nemzetközi kulturális szervezet, amely rendkívül jó kapcsolattokkal rendelkezik a tagországok kulturális világában. A mostani együttműködést is a főtitkárral készítette elő. Sultan Rajev kirgiz származású író beszédében kiemelte, hogy a türk világban nagyra tartják Petőfi Sándor költészetét, és örömét fejezte ki a tavasszal lebonyolított fordítói verseny és a képzőművészek fogadása miatt is. A költők és fordítók minden eseménybe aktívan bekapcsolódtak, a festőművészek pedig a lakiteleki kiállításon mutatkozhatnak be műveikkel. Sultan Rajev: Kárhozat című regénye Idén jelent meg Rajev Kárhozat című regénye magyarul, melyet Goretity József irodalomtörténész fordított, aki bemutatta a kötetet a sajtó képviselőinek. – Különleges, megrázó és felejthetetlen olvasmány – mondta az irodalomtörténész. Először a cselekményből adott ízelítőt: egy elmegyógyintézetből megszökik hét páciens, vezetőjük az Imperátor. Együtt indulnak a Szentföldre, ahol megszabadulhatnak minden földi bűnüktől, ahol örök boldogság vár rájuk. A sztyeppén, a végtelen homoksivatagon át vezeti őket az Imperátor, aki valójában azt sem tudja, létezik-e a Szentföld és hol van. A vándorlás során megismerkedhetünk a szökevények életével, akik valós vagy kitalált történelmi neveket viselnek. Köztük van például Dzsigisz kán, Nagy Sándor, Kleopátra. A lélekvándorlás révén az elmebeteg hősök egyúttal neves elődeik sorsát is megélik. Vajon a mű egzisztenciális parabola a jó és a rossz választásának lehetőségéről? Apokaliptikus látomás a Teremtőtől elszakadt, modern ember metafizikai büntetéséről és a világpusztulásról? A zsidó–keresztény kultúra, az iszlám, a keleti vallások, a sámánizmus elemeit töredékesen felvonultató sajátos magánmitológia? Mint mondta, bárminek is gondoljuk, a Kárhozat egy meghökkentő hasonlatokkal, bizarr metaforákkal, helyenként vaskos szókimondással teli, különleges szépirodalmi alkotás. A regény az ismétléseivel, a balladai homályával közel áll a szájhagyomány útján terjedő közép-ázsiai népköltészeti hagyományokhoz is. Goretity József hangsúlyozta, hogy ennek visszaadása volt talán a legnehezebb a fordításban. Magyar Nemzet Comments are closed.
|
