 Úgy látszik, a baloldal nem tud szabadulni a haza nemzettudatának és függetlenségének szétverésére irányuló törekvésétől, amiben most már a Jobbik is tevékenyen részt vesz. Ezt nyilván a régi motorosoktól mint Gyurcsány, Dobrev és társaik már megszoktuk, de az döbbenetes, hogy a fiatalabb nemzedék is bőven kiveszi a részét hazája érdekeinek csorbításából. Cseh Katalint például nagyon zavarja, hogy hazaárulónak nevezik őket. Szerinte senki nem döntheti el egyoldalúan, ki cselekszik a nemzet érdekében és ki nem. Mert az szerinte a mi érdekünk, hogy a NATO beavatkozzon országunk belpolitikájába. Botmixeres Katkát megint el kell hogy szomorítsam: bizony a hazaárulást nagyon könnyen meg lehet állapítani, és nem, az nem pártokhoz kötött fogalom. Nem a pártérdek dönti el, hogy ki a hazaáruló, hanem az a tény, hogy valaki nem képes betartani azt a minimumot, hogy hazája szolgálatában cselekszik, és országát nem gyarmatnak, hanem önálló államnak fogja fel. Amikor pedig kint tevékenykednek az Európai Parlamentben, akkor is Magyarország érdekeit kellene képviselniük, nem pedig a belpolitikai harcaikat kivinniük nemzetközi színtérre, hogy aztán a gazdik által a szájukba adott mondatokat visszaböfögjék, és pincsi kutyaként loholva megtegyenek mindent, amit mondanak nekik.
Olyanokra gondolok itt, mint hogy egy magát magyarnak tartó párt kisvezére kiutazik Kolozsvárra, hogy ott Dan Barnának segédkezzen a romániai elnökválasztás kampányában. Nem a magyar jelöltet segíti, nem az erdélyi magyarok jogaiért harcol, hanem megint megbízatást teljesít. Donáth Anna Szlovákiában ugyanezt tette, ahol azt bírta mondani: „Lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk.” Illetve szerinte a felvidéki magyarok jövője olyan pártokon múlhat, mint a Progresszív Szlovákia, a Spolu és a Momentum. Nyilván szegényke aludt a történelemórákon, s nyilván a V4-ekről sem hallott. Persze úgy nehéz is tájékozódni, hogy amikor meglátja valahol Orbán Viktor nevét, lila köd borítja el az agyát, és onnantól kezdve se lát, se hall a gyűlölettől. Annál nagyobb képmutatás pedig nincsen, hogy aztán magyarázkodnak mindenféle posztokban, hogy nem is úgy gondolták, és nekik tényleg fontosak a határon túli magyarok. Nyilván fontosak, ezért fogtak össze olyanokkal, akik 2004. december 5-én és a kormányzásuk idején a határon túli testvéreink ellen dolgoztak, és azóta is ezt teszik. A DK kampánya is attól volt hangos 2018-ban, hogy akik a határon túl élnek, azok nem magyarok, és vegyük el tőlük a szavazati jogukat. Ezek az emberek nemhogy semmit nem tettek a Trianon előtti Magyarország területén élő testvéreinkért, de minden lélegzetükkel azon dolgoznak, hogy az idegenek által közénk ékelt fizikai határokat érzelmi határokká szélesítsék ki. Értem én, hogy a logikus gondolkodás vagy a történelmi felkészültség nem a Momentum politikusainak erőssége, de elég nehezen lehet megmagyarázni, hogyan akarják megreformálni a magyar politikát, ha bizonyítottan magyarellenes erőkkel szövetkeznek, és nem képesek nemzetben gondolkodni, a nemzetükért dolgozni. És akkor még nem is beszéltünk arról, ami zajlik az Európai Parlamentben. Hiába beszélnek, nem a Fidesz ellen cselekszenek ott, hanem a magyarokat veszik semmibe. Cseh Katalin felháborodva írogathat arról, hogy őt több százezer ember juttatta mandátumhoz, de azt elfelejti, hogy a kormánypárti képviselőket is. Pontosabban nem, mert míg a Momentum 344 512 szavazatot kapott, addig a Fidesz–KDNP 1 824 220-at. Egy általuk istenített választási rendszerben ugye, ahol nem tudnak csalást hazudni. Tehát, amikor nagy büszkén azon dolgoztak, hogy elgáncsolják a jelölteket, akkor a magyarok akaratát vették semmibe. Megjegyzem, teljesen hasztalanul. Azért az unió vezetőiben van némi rafináltság, így pontosan tudták, hogy előbb-utóbb muszáj lesz elfogadni a kormány biztosjelöltjét. Nekik legalább még van eszük, ami nem mondható el a hazai ellenzéki képviselőkről, akiket szépen felhasználtak bűnbakként. Sőt még örültek is neki, hogy ezért megsimogatták a buksijukat. Az egész tanulsága az, hogy akik a baloldalról kijutottak az EP-be, azoknak egy céljuk van: az, hogy valahogy idegen segítséggel felülírják a választások eredményét, mert másképpen nem tudnak hatalomhoz jutni. Az se számít, ha ehhez idegen érdekeket kell kiszolgálniuk. Gyurcsányéknak ez nem új, a Momentum meg erre van kiképezve, ezért követik el a legsúlyosabb vétket, amit bárki tehet saját nemzete ellen. Ha pedig azt mondjuk a tetteikre, hogy ez hazaárulás, az nekünk ugyan sokat jelent, de nekik semmit. Felháborodnak ugyan a jelzőn, de ez is csak látszat. Mert ahhoz, hogy megértsék a hazaárulás jelentőségét, ahhoz a hazának, a nemzetnek jelentenie kellene valamit számukra. Tamási Áron szavaival élve: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.” E mondat két kitételéből ez a baloldali összeborulás jelesre vizsgázott. A régiektől nem vártunk mást, de az újaktól azért többet reméltünk. Hiba volt. Magyar Hírlap Comments are closed.
|
