Nagy Dóra: Tárt karokkal

A tizenötödik század végén, a tizenhatodik elején az európaiak sorra fedezték fel az addig ismeretlen területeket, földrészeket. 

Ennek következtében a tizenhatodik században megindult a gyarmatosítás folyamata, ami az idő előrehaladtával egyre több földrész meghódítását jelentette, több profitot és nagyobb versengést eredményezett. Csak a haszon és a másik nagyhatalom legyűrése volt a cél, a meghódított földrészeken élő népeket egymásnak uszították, vagy erőszakot alkalmaztak ellenük. Természetesen ebben a felfogásban minden áruba bocsátható, még az ember is, így érkezett el – újból – a rabszolga-kereskedés korszaka. Most pedig ennek a folyamatnak egy újabb szakaszához értünk.

A gyarmatosítás és a rabszolgaság idején a civilizált országok elindultak egy adott területre, hogy azt megszerezzék maguknak, kizsákmányolták az ott élőket, miközben rengeteg embert elhurcoltak magukkal, hogy eladják őket.

A gyarmati nacionalista politika rengeteg hasznot hozott a hódítóknak, míg a meghódított területeken élőket mai napig tartó polgárháborúkba sodorta. A hódítások idején az volt a jelszó, hogy a leigázott területeken élőket megtérítik, elviszik nekik a civilizációt, és segítik őket, hogy eljussanak arra a szintre, ahol a nagy Európa van.

Az IKoN elnökének teljes írása megjelent a Magyar Hírlap 2018. június 15-ei számában és online felületén.