Egy választás sosem sablonok alapján megy, mindig vannak váratlan tényezők. Fontos az adott térség múltja, identitása, és sosem lehet tudni, kinek az üzenete fogja elérni és eltalálni a választókat. Aki egy kicsit is ismerte a helyi viszonyokat, az pontosan tudta, hogy ez nagyon kemény ütközet lesz, szoros eredménnyel. Tény tehát, hogy a kormánypárti erők fontos győzelmet arattak, méghozzá egy olyan választókerületben, amelyik hagyományosan nem jobboldali körzet, ráadásul a kormányzati ciklus közepén, ami sosem kedvez a hatalmon lévő pártoknak, mert általában ilyenkor a legalacsonyabb a támogatottságuk. Váratlan helyzetet kellett megoldani, nehéz terepen, ráadásul egy összellenzéki bombázással szemben. Az eredmény jelentős diadal a kormánypártiaknak, amiből sokat lehet és kell tanulni. Ez az, amire az ellenzék nem képes.
Hiába akarják elhitetni, hogy milyen sanyarú a sorsuk és nagyon kedvezőtlenek voltak a körülmények, az igazság az, hogy most nekik állt a zászló. Ki is vezényeltek mindenkit, az ellenzék összes prominens szereplője ott standolt, piacozott a választókerületben. Sőt, Fekete-Győr életében először valódi munkát vállalt, amikor beállt szavazatszámlálónak. Bíró Lászlót mentegették, Karácsonnyal az élen magyarázták, hogy a jelöltjük csak nyomokban tartalmaz antiszemitizmust, ami felett szemet kell hunyni. Azzal sem foglalkoztak, hogy értéket közvetítsenek, bőven elég volt annyi, hogy „bontsuk le a kétharmadot” és „takarodjon az Orbán”. Ennyi volt az üzenet. Gondolták, ami Dunaújvárosban bejött, az majd most is elég lesz. Szerencsére a választók azért ennél többre tartják magukat, ráadásul akármennyire is azt akarják elhitetni, hogy a járvány elleni védekezés kudarc, mindenki tisztában van vele, hogy ez nem igaz. A kormánypártiaknak volt mire építeni, voltak előremutató üzeneteik, terveik, míg az ellenzék csupán kimatekozta, hogy ha összeadják a szavazataikat és hozzáveszik azokat, akik nem mentek el eddig szavazni, akkor nekik több van, tehát nyerni fognak. Aztán jött a felismerés, hogy mégsem. Először Bíró Lászlónak kellett kiállnia és elmondania, hogy habár kikaptak, de mégis nyertek. Majd jött Jakab Péter, aki szokásához híven, a legprolibb módon nyilatkozott, fenyegetőzött és magyarázkodott. Többek között az is elhangzott, hogy milyen nehéz volt nekik, mert a köztévé is mindig hazudik, és ezért döntöttek rosszul a választók. Mondjuk itt van egy kis gond. Nem arról volt eddig szó, hogy miért kell annyi pénzt költeni a közcsatornákra, amikor senki nem nézi őket? Most akkor nézik ezeket vagy sem? Vagy az emberek direkt csak akkor nézik, amikor leszerepel az ellenzék? Az is nagyon izgalmas, amikor arról értekeznek, hogy egy demokratikus országban az ellenzéknek kellett volna nyernie. Biztos bennem van a hiba, de ezt én megint nem értem. Tehát egy ország csak akkor demokratikus, ha ők nyernek? Vagyis nem attól demokratikus a választás, hogy az nyer, akire a többség leadja a szavazatát, hanem attól válik azzá, ha az győz, akit a ballib ellenzék akar? Nem tudom, ki hogyan gondolja, de ez azért messze áll a demokráciától, miként az is, hogy vereség esetén nem mennek be a parlamentbe. Talán azért maradtak otthon duzzogni, mert Gyurcsány Ferencnek kell némi idő, amíg megemészti az eredményt és kitalálja, mi legyen. Persze nem maradt csöndben, egy Facebook-posztban kifejtette, hogy becstelen az ellenfél, meg zsaroltak és uszítottak. Nem is ez volt az érdekes, hanem ami ezután következett. Ugyanis megtörtént Gyurcsány totális hatalomátvétele az ellenzéki térfélen. Azt tudtuk, hogy a Jobbiknak egy esetleges bukást követően „kampó” lesz, és ki fogja őket véreztetni. Ám ezt megfejelte most azzal, hogy leírta: a határok elmosódtak a pártok között, és egyáltalán nem érdekes, hogy ki a jelölt és honnan jött. Lehet a patás ördög is, az sem érdekes, ha kicsit náci vagy rasszista, mert csak egy a lényeg: Orbán takarodjon. Nem számít az eszköz vagy az értékek, a lényeg, hogy Orbán eltűnjön, ők pedig megszerezzék a hatalmat és végre a gazdik is kapjanak valamit a pénzükért. Nem is értem, minek vannak még külön pártok? Ja, de, mert így több az állami támogatás. Az az igazság, hogy a koalíció nem váltotta be a reményeiket, mert az embereknek igenis még számít az, hogy kire adják le a voksukat, és ezért a szekértáboron kívül másokat nem tudtak megszólítani. Bíró László nem volt alkalmas jelölt, de tudta ezt Gyurcsány is, így most örül, mert végleg ledarálhatja a Jobbikot. Ha pedig Jakab hebegve felhozza, hogy nem az ő hibájuk, és mégis, miért támogatta mindenki a jelöltet, válaszként A hét mesterlövészben hallott történetet meséli el neki Fletó az emberről, aki meztelenül a kaktuszba ugrott, és amikor megkérdezték tőle, hogy ezt miért tette, annyit válaszolt: akkor jó ötletnek tűnt. Magyar Hírlap Comments are closed.
|
