 Őszintén szólva sokat gondolkodtam, hogy feltétlenül kell-e írnom Greta Thunbergről és az őt körülvevő pánikkeltésre irányuló akciókról. Egyre csak figyeltem, hogyan válik egy beteg gyermek egy kifordult, torz ideológia és a mögötte megbúvó csoport eszközévé, amitől egyre dühösebb lettem, hiszen általa a mi gyermekeink tudatának módosítása a cél. z éghajlatváltozással, amivel foglalkoznunk kell, a kisembereknek meg kell tenniük mindent saját környezetük érdekében, míg a nagyhatalmaknak, vállalatoknak, vezetőknek változtatniuk kell az eddigi gazdasági hozzáállásukon és világrenden, irányt adva és szabva egy sokkal környezettudatosabb, a természettel harmóniában élő társadalom kialakításához. Ez igen hosszú, a gondolkodást és az eddigi, mértéktelen fogyasztásra és termelésre épülő irányzatot alapjaiban megváltoztató folyamat.
Jó és előremutató dolog, hogy az új nemzedék képviselői környezettudatosak és eltökéltek abban, hogy tegyenek is a természetért és a társadalomért. Azonban, amit mindehhez társítanak, az már kevésbé, és ebben az élen jár Greta Thunberg és az a szörnyalakulat, amely a jelenséget megalkotta. Egy Asperger-szindrómás kislányról beszélünk, aki ki van téve a stressznek, szereplésnek és minden olyan behatásnak, ami egy átlagos gyermeket is megterhelne, nemhogy egy autisztikus zavarban szenvedőt. Olyan emberről van szó, akinek speciális kezelésre, odafigyelésre és fejlesztésre van szüksége annak érdekében, hogy aztán viszonylag normális életet tudjon élni önállóan is. Olyan embert tesznek ki a nyilvánosság és a politikai hatalom szeszélyeinek, akinek gondot jelent az ingerek megfelelő kezelése és feldolgozása. Akinek sajátos, merev szabályrendszere van, másképpen éli meg a mindennapokat, mint egy átlagos ember és akinek nehezére esik a kommunikáció vagy a szociális együttérzés és ezek dekódolása. Ez pedig bőven kimeríti a veszélyeztetés fogalmát, amihez nemcsak a szülei, hanem az egész haladó-liberális ideológiával bíró társadalom is asszisztál. Egyértelmű, hogy mindent kell tennünk annak érdekében, hogy a gyermekeinknek legyen jövője. Azzal azonban kicsit sem tudok egyetérteni, hogy az újabban kommunikációs fogásként felhasznált klímaváltozás pontosan a gyerekeinket teszi tönkre és arra irányul, hogy több gyerek már ne is szülessen. Ha megfigyeljük, 2018-ban kezdték el elővenni a klímaváltozás „toposzát”, ellensúlyozva a migrációt és az olyan elképzeléseket, amelyek célul tűzték ki, hogy a nemzet és a család megerősödjön és újra a társadalmak alappilléreivé váljanak. E folyamat megakadályozására használják fel a klímaváltozás kérdését, szembeállítva ismét a családdal, a gyerekszületéssel és ehhez felhasználnak egy gyereket, aki talán azt sem tudja, miért kell neki ezeket elmondania. Elhiszem, hogy a kislány azt hiszi, jó ügyért harcol, de lássuk be, ő csak eszköz, és többek között a betegsége miatt választották ki, ami igencsak gyomorforgató, dühítő, és mutatja ennek a világrendnek a torz, gyűlölettől fertőzött, emberellenes, érzéketlen gondolkodását. Mint ahogyan a kultúra területén, ebben az esetben is arról van szó, hogy a felnövekvő nemzedék agyát minél jobban átmossák. Ehhez kellenek az érzékenyítések, a folyamatos félelemkeltés, a családtól való elidegenítés, mert így mindenki egymaga lesz a nagyvilágban és sokkal irányíthatóbb, mint azok, akik közösségben élnek és gondolkodnak. Ezért van az, hogy olyan mozgalmak indulnak el, melyek a gyerekszületés ellen vannak, szélsőségesen abortuszpártiak és a társadalom többségét folyamatosan terrorizálják szociális érzékenyítésre hivatkozva. Ehhez kapcsolódnak olyan kommunikációs stratégiák, hogy a lehető legnegatívabb jelzőkkel társítják a nemzet és a család fogalmát vagy rémületkeltésre használják fel az éghajlatváltozást. Az elsődleges célpontok pedig a gyerekek, akiknek még formálható az identitástudata és akik majd elhozzák a szélsőségesen liberális-progresszív szép új világot, amiben egy kiválasztottakból álló kisebbség terrorizálja a többséget. Orwell szavaival élve: „A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk.” Ők már jó ideje megkezdték a tépkedést, amelynek az ön- és nemzettudat megsemmisítése a célja. Greta Thunberg azért kell, mert a gyerekekhez akarnak szólni, a gyerekeket akarják befolyásolni, a gyerekek gondolkodását akarják torzítani. Egy gyerek kell ahhoz, hogy a gyerekek felfigyeljenek és azonosuljanak „a” problémával. Ha pedig ez megtörtént, indulhat a pánikkeltés. Megijesztik őket, hogy féljenek. A szociális érzékenység maszlagjával pedig kerítést húznak fel a szabad gondolkodás és akarat köré. Ne legyenek illúzióink, a szellemi világháború már javában zajlik, a kérdés csak az: ki nyeri meg? A szerző az IKON elnöke. Magyar Hírlap Comments are closed.
|
