Magyaróvár neve Owarként egy 1264-ből származó oklevélben szerepel először, Magyaróvárként a XVII. századtól emlegetik Németóvártól (Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetésül. Moson neve az altaichi évkönyvben 1063-ban Miesiengenburch néven szerepel. Később ebből alakult ki Wieselburg. Magyar oklevelekben Mussun, amiből Moson származik, először 1137-ben fordul elő. A kulturális emlékezetben is él a város neve, a Nibelung énekben a következőket olvashatjuk:
„Vagyonos Mosonban Vagyonos Mosonban, vitorlát bontanak Vizeket sok lóval, emberrel bevonnak Mintha mező volna, mely lassan elfolyik Törődött asszonyok teste itt megnyugszik” A város kiemelten fontos kereskedelmi utak mentén fekszik, mely nagyban hozzájárult a város gyarapodásához. Ezen felül fejlett malomipar jellemezte. Jellemzően a mosoni rész szolgált otthonul a kereskedőknek, míg a magyaróvári rész volt az igazgatási centrum, A dualizmus korában jelentés ipari centrummá is vált. A város ezer szállal kötődik a Habsburg családhoz, hiszen az uradalom révén sok időt töltöttek itt a Habsburg család képviselői. Frigyes főherceg szobrot is kapott a Magyar utca elején, illetve a Piaristák által üzemeltetett Főherceg Vendégház is őrzi a család nevét. Az első várat még Szent István létesítette a Király-dombnak nevezett kiemelkedésen. Eleinte facölöpös, rekesztéses szerkezetű földvár volt, a tatárjárást követően készült el a kőből épült erősség. A középkor folyamán több birtokos is tulajdonolta a várat és a hozzá kapcsolódó birtokokat, többek között Lackfi János is, aki főlovászmesteri kinevezése mellé kapta meg a várat. A 16. század elején a török előretörésével Bécs elővédje lett a város. Ennek okán a középkori magot az ágyúbástyás övvel vették körbe, a falöv árkaiba bevezették a Mosoni-Duna vizét. A Honismereti Vártúrák programunkat a Magyar Falu Program Falusi Civil Alapjának segítségével valósítottuk meg. Comments are closed.
|
Archívum
July 2024
|