A többségi választási rendszer jobban tükrözi a választói akaratot
Hágen Ádámmal, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért főszervezőjével készített interjút a Magyar Fórum, melyben a szeptemberben megrendezésre kerülő X. Fiatal Politológusok Találkozójáról is beszéltek, amelyet a Népfőiskolán tartanak meg.
Igazi családias közösségben gondolkodtunk. Erős nemzeti alapokra és identitásra épülő szervezetet akartunk felépíteni, aminek alapjait a konzervatív ideológia adja – közölte megkeresésünkre Hágen Ádám, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) főszervezője, akit a szeptemberi, X. Fiatal Politológusok Találkozójának előkészületeiről is kérdeztük.
Igazi családias közösségben gondolkodtunk. Erős nemzeti alapokra és identitásra épülő szervezetet akartunk felépíteni, aminek alapjait a konzervatív ideológia adja – közölte megkeresésünkre Hágen Ádám, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) főszervezője, akit a szeptemberi, X. Fiatal Politológusok Találkozójának előkészületeiről is kérdeztük.
A garázdaságért elítélt Gulyás Márton mozgalmat hirdetett meg annak érdekében, hogy 2017 végére arányos legyen a parlamenti választási rendszer Magyarországon. A Political Capital elemzője, László Róbert szerint: „A kormányzati stabilitás megteremtése fontos szempont, valószínűleg kevesen vitatnák, hogy egy tisztán arányos választási rendszer jót tenne a politikai szereplők kompromisszumkészségének, a közbeszéd színvonalának, nem utolsósorban a választók igazságérzetének. A rendszerváltás utáni Magyarországon viszont mindig inkább többségi jellegű szisztéma volt hatályban, az aránytalanságot pedig csak erősítette a Fidesz 2011-ben elfogadott egypárti választójogi törvénye.” Mi erről a véleménye?
– Nem igaz, hogy egypárti választójogi törvényt fogadott el az Országgyűlés, hiszen több párt mandátumhoz jutott a 2014-es választásokon. Jelenleg többségi rendszer van érvényben, míg az arányos a pártlistákra épül, és a mandátumok a szavazatok arányában kerülnek kiosztásra. Az előző választási rendszer Magyarországon vegyítette a kettőt, de mivel több listás mandátumot lehetett megszerezni, mint egyénit, és az „elveszett” – az egyéni választókerületekben a többségi szavazás során nem érvényesülő – szavazatokat egyesítik, matematikai úton visszaosztják az egyes pártok listáin szereplő jelöltekre. A mostani, többségi választási rendszerben az egyéni mandátumok dominálnak. Hiszen 106 egyéni mandátumot és 93 listás helyet lehet megszerezni. Ez sokkal jobban tükrözi a választói akaratot, mert az egyéni képviselőket 10-20-30-ezer ember választja meg. Közelebb is áll a politikához az a választópolgár, aki az egyéni képviselőkre szavaz. Továbbá erősebb a személyes kapcsolat a képviselő és a szavazók között. Nem értek egyet azzal a felvetéssel, hogy a pártoknak nehezebb lenne a helyzete ebben a választási rendszerben, hiszen csak annyi a feladatuk, hogy a választókerületekben jobb egyéni jelöltet állítsanak. Igenis oda kell figyelniük az egyéni választókerületekre, s arra, milyen jelöltet indítanak. Elegendő egy szavazattal többet szerezni a másik jelöltnél a győzelemhez. Ezért ez egy jól kialakított rendszer.
Máshol is működik hasonló választási rendszer?
–Igen, de a többségi és arányos választási rendszereknek egyaránt vannak árnyalatai, melyek nagyban függnek az adott ország történelmi berenedezkedésétől. Például Nagy-Britanniában csak egyéni mandátumokat lehet szerezni. Tehát, ha a miniszterelnök-jelölt nem nyer az egyéni körzetben, az igen komoly problémát okozhat. Igaz persze, hogy ez a rendszer az erősebb pártoknak kedvez, de azt is látni kell, hogy az egyéni képviselő sokkal közelebb áll az adott választókerület népakaratához, mint egy pártlistára leadott szavazat. Ön kire szavazna inkább, olyan személyre, aki bekopog magához, vagy arra, aki a lista 14. helyén szerepel?
Azon is vitatkoznak, hogy a határon túli szavazók mennyiben befolyásolják a választás végkimenetelét.
–2014-ben egy mandátumot ért az összes határon túli levélszavazat a kormánypárt számára. Bár a voksolók több mint 95%-a szavazott a Fidesz-KDNP listájára, mivel ez a választási rendszer az egyéni mandátumokra épít, így nem hihetjük, hogy a levélszavazatok érdemben befolyásolhatják a végeredményt. Egyetértek, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazhatnak, mert a magyar nemzet fogalma nem a jelenlegi határainkon belül, hanem sokkal tágabban értelmezhető. Az ellenzéki pártok számára tanulságos, hogy ilyen óriási fölénnyel tudott győzni a Fidesz-KDNP a határokon túl, és sokat elárul, hogy a Jobbik alig ért el több szavazatot, mint az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP listája.
Jövőre lesznek a választások. Beindult a kampány?
–Már hónapokkal ezelőtt. Erősen, de gyökereikhez hűen indítottak a szocialisták a „Fizessenek a gazdagok!” – rákosista jelszóval. Ezt követte a Jobbik rágalmazó plakátozása. Az alkotmánymódosításnál történő szavazásuk mindenki számára világossá tette, hogy számukra Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP a legfőbb ellenfél, nem pedig a baloldal. Most előálltak a bérunió ötletével, ami hívószónak jó lehet, de egy hatalmas blöff, mert nincs mögötte valódi tartalom.
A fiatalokat mennyire érdekli a kampány, a politika? S egyáltalán meg lehet őket szólítani valamivel?
–Hasonló kérdések foglalkoztattak, mikor 2008-ban eldöntöttem, hogy érettségi után a Miskolci Egyetem politológia szakán folytatom tanulmányaimat. Jelenleg is működik az egyetem berkein belül a Citromfa Politikai Műhely öntevékeny csoport, aminek 2011-től feleségem, Nagy Dóra lett az elnöke. Félévenként fórumokat tartottunk, melyekre – minden politikai oldalról – országgyűlési képviselőket hívtunk vendégül. Emellett aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkoztunk, s arról írtunk cikkeket honlapunkra. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, de szomorúan vettük tudomásul, hogy jóval a kívánt létszám alatt jöttek el fórumainkra. Ezért megállapítható, hogy a fiatalokat kevésbé érdekli a politika. Folyamatosan azon gondolkodtunk, hogy létre kéne hozni egy ifjúsági szervezetet. De kissé családiasabban képzeltük el, minthogy egy párthoz kötött ifjúsági szervezetté váljunk. Ezért a Nemzet Fórum egyesületnél találtuk meg anyaszervezetünket. 2014-ben, nagy örömünkre Lezsák Sándor elnök úr befogadott minket a Nemzeti Fórum családjába, s így lett az IKoN a Nemzeti Fórum ifjúsági tagozata. Erős nemzeti alapokra és identitásra épülő szervezetet akartunk felépíteni, aminek alapjait a konzervatív ideológia adja. Létrehoztuk a „kemény magot”, amely folyamatosan dolgozik, a célunk olyan fiatalok összefogása, akik hasonlóan gondolkodnak. Azt vettük észre, a fiatalok nem szívesen szeretnek intézményesülni, egy pártba, politikai szervezetbe belépni. Viszont szükség esetén mozgósíthatóak. Így történt 2015 telén, és 2016 nyarán, amikor jótékonysági gyűjtést szerveztünk. 2015 telén körülbelül 5000 kötet vittünk a délvidéki Nemesmiliticsre és Bácskertesre, valamint 50 doboz játékot a helyi óvodának és könyvtáraknak. Majd azon gondolkodtunk, hogy télen szinte minden szervezet gyűjtést hirdet, ezért mi lenne, ha nyárra szerveznénk ilyen akciót. Számításunk bejött: 2016 nyarán közel tízezer kötet és 40 doboz játék gyűlt össze egy hónap alatt. Az adományokat Felvidékre, Zalaba községnek és Délvidékre, az óbecsei könyvtárnak szállítottuk el. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy történelmünk kiemelkedő személyiségeiről megemlékezzünk és emlékeztessünk. Tavaly kétnapos konferencián, Balatonbogláron emlékeztünk meg Teleki Pál miniszterelnökről, ahová Lengyelországból érkeztek olyan vendégek, akik még diákjai voltak az általa alapított lengyel gimnáziumnak. A miniszterelnök munkásságáról “Teleki Pál arcai” címmel tanulmányt készítettek az ikonosok.
Szeptemberben az IKoN lesz a X. Fiatal Politológusok Találkozójának társszervezője. Mit kell tudni erről a találkozóról?
–2006-ban szervezték az első ilyen rendezvényt, melynek mindig valamilyen politikai helyzet adta az apropóját. Idén például a tizedik, a lakiteleki sátorállítás 30. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre. Vártuk a visszajelzéseket; pályamunkát lehetett készíteni 15 témakörben, melynek mindegyike a rendszerváltás történetéhez kötődik. Akik elküldték a rezüméket, azokból egy szakmai előzsűri kiválasztotta azokat, akik kidolgozhatják a nyáron a dolgozatukat, és a legjobb hat a háromnapos találkozón előadhatja pályamunkáját. Emellett természetesen lesznek szakmai előadók, valamint poszterszekció is. A program összeállításán most dolgozunk.
Határon túli szervezetekkel is tartják a kapcsolatot, illetve külhoni magyar politológusokat is várnak erre a rendezvényre?
–Körülbelül 90 levelet küldtünk ki a felhívással kapcsolatban az egyetemi vezetők számára, valamint több határon túli csapattal vettük fel eddig a kapcsolatot, főleg a Lakitelek Népfőiskola által megvalósított értékfeltáró kollégiumokon keresztül. Nemrég találkoztunk a felvidéki VIA NOVA Ifjúsági Csoport elnökével is. Igyekszünk minél több fiatalokat tömörítő civil szervezethez, csoporthoz, egyesülethez eljutni.
Medveczky Attila
Magyar Fórum
– Nem igaz, hogy egypárti választójogi törvényt fogadott el az Országgyűlés, hiszen több párt mandátumhoz jutott a 2014-es választásokon. Jelenleg többségi rendszer van érvényben, míg az arányos a pártlistákra épül, és a mandátumok a szavazatok arányában kerülnek kiosztásra. Az előző választási rendszer Magyarországon vegyítette a kettőt, de mivel több listás mandátumot lehetett megszerezni, mint egyénit, és az „elveszett” – az egyéni választókerületekben a többségi szavazás során nem érvényesülő – szavazatokat egyesítik, matematikai úton visszaosztják az egyes pártok listáin szereplő jelöltekre. A mostani, többségi választási rendszerben az egyéni mandátumok dominálnak. Hiszen 106 egyéni mandátumot és 93 listás helyet lehet megszerezni. Ez sokkal jobban tükrözi a választói akaratot, mert az egyéni képviselőket 10-20-30-ezer ember választja meg. Közelebb is áll a politikához az a választópolgár, aki az egyéni képviselőkre szavaz. Továbbá erősebb a személyes kapcsolat a képviselő és a szavazók között. Nem értek egyet azzal a felvetéssel, hogy a pártoknak nehezebb lenne a helyzete ebben a választási rendszerben, hiszen csak annyi a feladatuk, hogy a választókerületekben jobb egyéni jelöltet állítsanak. Igenis oda kell figyelniük az egyéni választókerületekre, s arra, milyen jelöltet indítanak. Elegendő egy szavazattal többet szerezni a másik jelöltnél a győzelemhez. Ezért ez egy jól kialakított rendszer.
Máshol is működik hasonló választási rendszer?
–Igen, de a többségi és arányos választási rendszereknek egyaránt vannak árnyalatai, melyek nagyban függnek az adott ország történelmi berenedezkedésétől. Például Nagy-Britanniában csak egyéni mandátumokat lehet szerezni. Tehát, ha a miniszterelnök-jelölt nem nyer az egyéni körzetben, az igen komoly problémát okozhat. Igaz persze, hogy ez a rendszer az erősebb pártoknak kedvez, de azt is látni kell, hogy az egyéni képviselő sokkal közelebb áll az adott választókerület népakaratához, mint egy pártlistára leadott szavazat. Ön kire szavazna inkább, olyan személyre, aki bekopog magához, vagy arra, aki a lista 14. helyén szerepel?
Azon is vitatkoznak, hogy a határon túli szavazók mennyiben befolyásolják a választás végkimenetelét.
–2014-ben egy mandátumot ért az összes határon túli levélszavazat a kormánypárt számára. Bár a voksolók több mint 95%-a szavazott a Fidesz-KDNP listájára, mivel ez a választási rendszer az egyéni mandátumokra épít, így nem hihetjük, hogy a levélszavazatok érdemben befolyásolhatják a végeredményt. Egyetértek, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazhatnak, mert a magyar nemzet fogalma nem a jelenlegi határainkon belül, hanem sokkal tágabban értelmezhető. Az ellenzéki pártok számára tanulságos, hogy ilyen óriási fölénnyel tudott győzni a Fidesz-KDNP a határokon túl, és sokat elárul, hogy a Jobbik alig ért el több szavazatot, mint az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP listája.
Jövőre lesznek a választások. Beindult a kampány?
–Már hónapokkal ezelőtt. Erősen, de gyökereikhez hűen indítottak a szocialisták a „Fizessenek a gazdagok!” – rákosista jelszóval. Ezt követte a Jobbik rágalmazó plakátozása. Az alkotmánymódosításnál történő szavazásuk mindenki számára világossá tette, hogy számukra Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP a legfőbb ellenfél, nem pedig a baloldal. Most előálltak a bérunió ötletével, ami hívószónak jó lehet, de egy hatalmas blöff, mert nincs mögötte valódi tartalom.
A fiatalokat mennyire érdekli a kampány, a politika? S egyáltalán meg lehet őket szólítani valamivel?
–Hasonló kérdések foglalkoztattak, mikor 2008-ban eldöntöttem, hogy érettségi után a Miskolci Egyetem politológia szakán folytatom tanulmányaimat. Jelenleg is működik az egyetem berkein belül a Citromfa Politikai Műhely öntevékeny csoport, aminek 2011-től feleségem, Nagy Dóra lett az elnöke. Félévenként fórumokat tartottunk, melyekre – minden politikai oldalról – országgyűlési képviselőket hívtunk vendégül. Emellett aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkoztunk, s arról írtunk cikkeket honlapunkra. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, de szomorúan vettük tudomásul, hogy jóval a kívánt létszám alatt jöttek el fórumainkra. Ezért megállapítható, hogy a fiatalokat kevésbé érdekli a politika. Folyamatosan azon gondolkodtunk, hogy létre kéne hozni egy ifjúsági szervezetet. De kissé családiasabban képzeltük el, minthogy egy párthoz kötött ifjúsági szervezetté váljunk. Ezért a Nemzet Fórum egyesületnél találtuk meg anyaszervezetünket. 2014-ben, nagy örömünkre Lezsák Sándor elnök úr befogadott minket a Nemzeti Fórum családjába, s így lett az IKoN a Nemzeti Fórum ifjúsági tagozata. Erős nemzeti alapokra és identitásra épülő szervezetet akartunk felépíteni, aminek alapjait a konzervatív ideológia adja. Létrehoztuk a „kemény magot”, amely folyamatosan dolgozik, a célunk olyan fiatalok összefogása, akik hasonlóan gondolkodnak. Azt vettük észre, a fiatalok nem szívesen szeretnek intézményesülni, egy pártba, politikai szervezetbe belépni. Viszont szükség esetén mozgósíthatóak. Így történt 2015 telén, és 2016 nyarán, amikor jótékonysági gyűjtést szerveztünk. 2015 telén körülbelül 5000 kötet vittünk a délvidéki Nemesmiliticsre és Bácskertesre, valamint 50 doboz játékot a helyi óvodának és könyvtáraknak. Majd azon gondolkodtunk, hogy télen szinte minden szervezet gyűjtést hirdet, ezért mi lenne, ha nyárra szerveznénk ilyen akciót. Számításunk bejött: 2016 nyarán közel tízezer kötet és 40 doboz játék gyűlt össze egy hónap alatt. Az adományokat Felvidékre, Zalaba községnek és Délvidékre, az óbecsei könyvtárnak szállítottuk el. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy történelmünk kiemelkedő személyiségeiről megemlékezzünk és emlékeztessünk. Tavaly kétnapos konferencián, Balatonbogláron emlékeztünk meg Teleki Pál miniszterelnökről, ahová Lengyelországból érkeztek olyan vendégek, akik még diákjai voltak az általa alapított lengyel gimnáziumnak. A miniszterelnök munkásságáról “Teleki Pál arcai” címmel tanulmányt készítettek az ikonosok.
Szeptemberben az IKoN lesz a X. Fiatal Politológusok Találkozójának társszervezője. Mit kell tudni erről a találkozóról?
–2006-ban szervezték az első ilyen rendezvényt, melynek mindig valamilyen politikai helyzet adta az apropóját. Idén például a tizedik, a lakiteleki sátorállítás 30. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre. Vártuk a visszajelzéseket; pályamunkát lehetett készíteni 15 témakörben, melynek mindegyike a rendszerváltás történetéhez kötődik. Akik elküldték a rezüméket, azokból egy szakmai előzsűri kiválasztotta azokat, akik kidolgozhatják a nyáron a dolgozatukat, és a legjobb hat a háromnapos találkozón előadhatja pályamunkáját. Emellett természetesen lesznek szakmai előadók, valamint poszterszekció is. A program összeállításán most dolgozunk.
Határon túli szervezetekkel is tartják a kapcsolatot, illetve külhoni magyar politológusokat is várnak erre a rendezvényre?
–Körülbelül 90 levelet küldtünk ki a felhívással kapcsolatban az egyetemi vezetők számára, valamint több határon túli csapattal vettük fel eddig a kapcsolatot, főleg a Lakitelek Népfőiskola által megvalósított értékfeltáró kollégiumokon keresztül. Nemrég találkoztunk a felvidéki VIA NOVA Ifjúsági Csoport elnökével is. Igyekszünk minél több fiatalokat tömörítő civil szervezethez, csoporthoz, egyesülethez eljutni.
Medveczky Attila
Magyar Fórum