A hazai és a külhoni közösségeket is arra kéri a Magyar Kultúráért Alapítvány, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz. A jelentkezők Petőfi körtefájának újraültetése mellett összegyűjthetik a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget (históriák, legendák, dalok, ételek stb.), hogy mindezzel saját közösségük önismeretét, önbecsülését erősítsék – olvasható a Kultúra.hu cikkében.
Kiemelték, hogy a részt vevő közösségeket megajándékozzák Petőfi eredeti körtefájának oltványával, amelyet Kovács Gyula pomológus oltott be újra. Emellett a jelentkezők egyéb oltványokhoz is hozzájuthatnak. Kovács Gyula pomológus, a Tündérkert létrehozója begyűjtötte és továbboltotta a körtefa utódainak termő ágát, a hajdanvolt Gyárfás-kúria eredeti körtefájának utódát, melyet még a XIX. század második felében mentett meg egy lelkes, Petőfi-kultuszt ápoló székely atyafi. A fa gyümölcséről jelenleg annyit lehet tudni, hogy lédús és igen ízletes, egyszínű sárga őszi körte. Pomológiai azonosítása időt vesz igénybe, ezzel együtt igen becses történeti emlék − írják. A felhívásban kérik, hogy a jelentkezők mellékeljék a gyűjtés anyagának rövid bemutatását, amelyet a [email protected] e-mail-címre kell elküldeni. A jelentkezési és beküldési határidő 2023. március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Gyümölcskultúra – Petőfi vén körtefája A hagyomány szerint Petőfi Sándor az utolsó estéjét 1849. július 30-án Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt töltötte, ahonnan másnap elindult fehéregyházi útjára. Az öreg körtefa Petőfi egyetlen élő tanúja, emlékszik vissza Mikó Imre is, Petőfi egyik legjobb kutatója az 1970-es években. Mondják, hogy a Gyárfás család időnként marhavérrel öntözte meg a tövét, és így maradt meg. Az 1950-es években Kányádi Sándor verset írt róla Haldoklik az öreg tanú címmel. Ennek kezdősorai kerültek Székelykeresztúron a körtefacsonkra, amely a végét járta: Haldoklik az öreg tanú / Petőfi vén körtefája / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára. A lap felidézte, hogy Petőfi nemzedéke a természetrajzi ismereteket nem csupán versekben, dalokban, tájrajzokban és egyéb „beszélyekben” örökítette meg. A reformkor időszakában lépett színre az a tudós társaság, amely a modern magyar gyümölcskultúrát is megteremtette. A régi magyar gyümölcsök leltárát Entz Ferenc (1805–1877) jegyzi, s ő hozta létre az első kertészeti tanintézetet is. Innen, a Pilvax-körből indult a magyar gyümölcsészet legnagyobb alakja, Bereczki Máté (1824–1895) is. Mindketten menekülő 1848-as honvédtisztek, akik az elnyomatás éveiben pályájukat elhagyva, életenergiáikat a magyar gyümölcsészet ügyének szentelték, és páratlan teljesítményükkel az egyetemes magyar kultúrát szolgálták – tették hozzá. Magyar Nemzet Comments are closed.
|
