Hágen Ádám tartott előadást a Lakiteleki Népfőiskola értékfeltáró kollégiumairól a Parlamentben

Hágen Ádám, Egyesületünk alelnöke tartott előadást szerdán a Hungarikumok Klubján a Parlamentben. Az eseményen beszédet mondott többek között Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke, valamint V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Fórum alelnöke.

A rendezvényen átadták az idei Hungarikum Média-díjat Borbás Máriának, a közszolgálati média meghatározó személyiségének a hungarikum mozgalmat népszerűsítő műsoraiért.

---

Hágen Ádám előadását az alábbiakban olvashatják:

„A Lakiteleki Népfőiskola létrejötte óta, a kilencvenes évek elejétől segíti a Kárpát-medencei magyarság életét. Számos olyan programot valósított meg, melyek hozzájárultak a magyar közösségek fenntartásához, bővüléséhez. Az értékfeltáró kollégiumok létrejöttének van múltja. Klebelsberg Kuno elkötelezett híve volt, hogy a tanyákat is aktívan bevonja az ország vérkeringésébe, éppen ezért falujáró és tanyakutató mozgalmat is szervezett. A népfőiskolai értékfeltáró kollégiumok is erre a mintára jöttek létre.

A kutatás egyik legfontosabb eleme, hogy nem a múlt, hanem a jelen értékeit kívánjuk felszínre hozni. Ahogyan a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a kérdőív is úgy lett összeállítva, hogy a jelen értékeire fókuszáljon. A megkérdezettek túlnyomó többsége már a beszélgetés elején arról számol be, hogy milyen jó volt régen az élet, milyen virágzó volt a közösség évtizedekkel ezelőtt, bezzeg ma: ma nincsen semmi. A kérdező feladata és felelőssége, hogy jelenünk kétségkívül meglévő értékeit a beszélgetés során felszínre hozza.

A kutatás további egyediségét adja, hogy nem válogatott szakemberekkel végezzük a munkát. Mivel nem tisztán néprajzi munkáról van szó, így nem is végezhetnénk azt pusztán néprajzkutatókkal és szociológusokkal. Éppen az színesíti munkánkat, hogy jönnek közgazdászok, jogászok, pedagógusok, történészek, földrajztudósok, sőt fizikusok is. A szakmai színvonalat pedig a szakmai vezető személye garantálja.

A kutatás célja a feltárt értékek könyvben való bemutatásán túl, hogy közösséget kovácsoljon a kutatókból. Fontos, hogy a különböző egyetemekről, különböző szakokról érkező diákok és oktatók elhivatott közösséget alkossanak. Olyan csapatot, akikre nemcsak a későbbi kollégiumi munkák során számíthatunk, hanem újabb diákokkal ismertetik meg az értékfeltáró kollégiumokat.

Egy értékfeltáró kollégium mindig a kutatott terület kiválasztásával veszi kezdetét. A kutatott terület meghatározása általában történelmi, vagy közigazgatási elvek alapján történik. Mindkét esetben a határon túli magyarság népességszáma meghatározó a kutatott települések kiválasztásában. Figyelembe kell venni továbbá azt, hogy minden kollégiumra ugyanannyi idő, mindössze két terepmunkával töltött hét áll rendelkezésre. Az alábbiakban a kutatásban résztvevők szerepkörét írjuk le, nem térünk ki azonban külön a technikai szervező munkájára, az ugyanis meglehetősen szerteágazó.

A terület kiválasztását követően meglévő kapcsolatainkat felhasználva kezdjük kutatni a szakmai vezetőt. Fontos, hogy olyan személy mellett döntsünk, aki képes végig kísérni és segíteni a kollégium munkáját. Emellett elengedhetetlen, hogy a szakmai vezető munkájában és a térségben egyaránt ismert és elismert személyiség legyen. Rendelkezzen olyan mély kapcsolatrendszerrel, amit felhasználva hatékonyabb munkát tudunk végezni. Nem csupán a két kutatóhét során kell helytállni, hanem az ezt magában foglaló időszakban is. A munka megkezdése előtt a szakmai vezető feladata, hogy az átlagosan 15-20 kutatott településen egy-egy helyi koordinátort kijelöljön. A helyi vezetők feladata, hogy megszervezzék az interjúalanyokkal a találkozót. Általában településenként 20-30 személlyel történik adatfelvétel, az ő időbeosztásukat a helyi vezetőnek és a kutatás technikai szervezőjének kell egyeztetnie.”

Az előadás után bemutatásra került a 25 megvalósult értékfeltáró kollégium.