Az Őrségben járva sok csodát láttunk

A pandémia időszaka felrúgta a 2020-as terveinket és nem hittük, hogy idén el tudunk majd jutni hazánk csodálatos helyeire. Szerencsére kicsit fellélegezhettünk és így rögtön fel is pattantunk a biciklikre. Július 3-5. között került sor idei első Honismereti Kerékpártúránkra. Ezúttal az Őrségbe látogattunk el. A hétvége alatt megismerthettük a tájegység számos települését, lakóit és nevezetességeit.

Kisrákos település széléről, az Őrségi Patakparti Alpaka Panzióból indultunk északi irányba Viszák felé, ahol megtekintettük a 10 éve átadott Trianon emlékművet. Itt akadt némi beállítási gondunk a kerékpárokkal és az emlékmű közelében lévő házhoz mentünk segítségért. Először, de nem utoljára tapasztaltuk meg a helyi emberek bizalmát, vendégszeretetét, segítőkészségét. A gyors szervizelés közben tudtuk meg, hogy néhány háznyira található a Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria, amit Szarvas József színművész álmodott meg és tart fenn. Így váratlanul betoppantunk a művészúrhoz, aki barátságosan fogadott minket, megmutatta a Pajtaszínházat, az udvaron található jurtát és mesélt az itt lévő közösségről, jövőbeli terveiről és a Tündérkertek nevű mozgalomról. 

Innen Ispánkra mentünk, ahol a település rendezett utcái mellett megnéztük a Milleniumi Emlékparkot. Sok időnk nem volt pihenni, ugyanis mentünk tovább Őriszentpéterre, ahol a Hársfa étteremben fogyasztottuk el az ebédünket. Itt a lehető legautentikusabb helyen kóstoltuk meg többek között a helyi dödöllét, ami Vas megye és az Őrség talán legismertebb étele.

Az ebéd elfogyasztása után Szalafőre indultunk, ahol a Pityerszeri Skanzent látogattuk meg. Ugyan hősiesen küzdöttünk, de több helyen nyert a domborzat és a sétát választottuk tekerés helyett. A szalafői skanzen bemutatja az Őrségre jellemző honfoglalás-kori szeres településszerkezetet, ahol a házak szellősen, egymástól kisebb-nagyobb távolságra épültek. Pityerszeren eredeti állapotukban megőrzött egykori parasztportákat tekinthetnek meg az odalátogatók. Ezek közül a legismertebb épület a kástu, de ezen kívül számos lakóépületet fedeztünk fel mi is kívül-belül.

Innen visszaindulva Őriszentpéteren először az Árpád-kori templomot néztük meg, majd a településen kerékpározva fedeztük fel az utcákat, érdekességeket. A helyi fazekashoz nem mentünk be, de elhatároztuk, hogy visszatérünk másnap, hiszen a fazekasság az Őrség egyik legjellegzetesebb mestersége.

Hazafelé tartva Kisrákosra még megnéztük Pankaszon a Szoknyás Haranglábat, amely a település legmagasabb dombján emelkedik és méltán tartozik az őrségi népi építészet jellegzetességeinek sorába.

A hétvége alatt több mint 40 km-t tettünk meg és megismerhettük Csonka-Magyarország egyik legnyugatibb területét, a csodálatos Őrséget. Minden kerékpártúra után megfogadjuk, hogy visszatérünk akár közösen, akár családdal, barátokkal a környékre, ez itt sincs másképp, hiszen a természet szépsége, az emberek nyitottsága, segítőkészsége és a települések harmóniát és nyugalmat árasztó atmoszférája által az Őrség mindenképp hazánk egyik legkülönlegesebb tájegysége.

Demeter Péter, az IKoN alelnöke