A Lakiteleki Népfőiskola, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nézőpont Intézet, az Antológia Kiadó és Nyomda Kft., valamint az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért közös szervezésében rendezték meg 2017. szeptember 25-28. között a X. Fiatal Politológusok Találkozóját. A konferencia témája, a harminc évvel ezelőtt, 1987. szeptember 27-én megtartott „A magyarság esélyei” címet viselő, első lakiteleki találkozó volt.
A konferenciát olyan hazai felsőoktatási intézmények hallgatói számára került meghirdetésre, akik a bölcsészet- és társadalomtudomány valamely szakágával foglalkoznak. A rendezvényt megelőzően a hallgatók benyújtották a pályamunkáikat, melyek közül a zsűri tagjai kiválasztották azt a 10 pályázót, akik szóban is bemutathatták a kutatásukat a rendezvény keddi és szerdai napján. A rendszerváltás történetével foglalkozó pályamunkákat két körben értékelte a találkozó szakmai zsűrije, melynek tagjai Bíró Zoltán irodalomtörténész, a RETÖRKI főigazgatója; Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, az MTA doktora; Boros Bánk Levente politológus, a Médianéző Kft ügyvezetője; Kasznár Attila politológus, egyetemi adjunktus; valamint Nagy Dóra politológus, az IKoN egyesület elnöke.
A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője és Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója tartottak. Ennek keretén belül levetítettek egy összefoglaló kisfilmet az 1987-es lakiteleki találkozóról szóló dokumentumfilmből. A beszélgetés során Lezsák Sándor kiemelte, hogy a találkozó nem az ünneplésről szól, mert annak nincs itt az ideje, nincs mit ünnepelnünk, viszont emlékezni és emlékeztetni kötelességünk. Mindemellett külön hangsúlyozta előadásában, hogy a magyar történelemtudományoknak hatalmas adóssága van a történelmünk kutatásának területén, és éppen ezért segíteni kell a fiatal kutatókat, hogy elkezdhessék megfelelően feltárni és megítélni a magyar történelem vitatott, kevéssé ismert részeit. Bíró Zoltán elmondta, a szellemi tartalmak és a politikai elgondolások nem szikraként pattantak ki 1987-ben a találkozó szervezőinek fejéből, hanem azok egy történelmi folyamat és az ország helyzetelemzésének eredményei voltak.
A keddi napon Kassai Lajos lovasíjász, a Lakitelek Népfőiskola kurátora előadásában a nemzeti kultúra megőrzéséről és a hagyomány tiszteletének fontosságáról tartott előadást, amit a Nézőpont Intézet szekciója követett. Ennek keretén belül Mráz Ágoston Sámuel, Boros Bánk Levente és Nagy Dániel politológusok prezentálták frissen elvégzett és kiértékelt kutatásukat a rendszerváltás megítélésének témakörében. A nap zárásaként Fábry Sándor műsora következett, aki egy kicsit más nézőpontból közelítette meg a rendszerváltás témakörét.
A szerdai nap délutánját Kiss Gy. Csaba: Harminc éve című legújabb kötetének bemutatója nyitotta meg. A könyvben a szerző visszatekint az elmúlt évtizedekre, amit a fiatal, ’80-as éveket követő nemzedéknek szán elsősorban, hiszen ők lesznek majd azok, akik elfogulatlanul tudják megítélni a rendszerváltást és azt megelőző és követő éveket. A könyvbemutatót a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) szekciója követte. Az Intézet kutatói közül előadást tartott M. Kiss Sándor történész, professor emeritus; Fricz Tamás politológus, a politikatudomány kandidátusa; Riba András László történész; Szekér Nóra történész-művészettörténész, egyetemi adjunktus, valamint Házi Balázs levéltáros és Nagymihály Zoltán történész, akik a Rendszerváltó Archívum folyóiratának szerkesztői, őket Szeredi Pál történész követte. Az előadások keretein belül a rendszerváltás kutatásának folyamatába, eredményeibe, különböző szegmenseibe nyerhettek betekintést a jelenlévők. A RETÖRKI kutatói bemutatták azt a hihetetlenül gazdag és fontos kutatói tevékenységet, melynek segítségével, sokkal közelebb kerülhetünk, és jobban megérthetjük jelenünket és múltunkat.
A konferencia zárásaként kihirdették a pályázat nyerteseit. Első helyezést ért el és 200.000 forintos pénzjutalomban, könyvcsomagban és publikációs lehetőségben részesült: Izing Máté Antal, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, Kárpátalja exodus előtt? – a kárpátaljai fiatalság jelen- és jövőképének változása 1989 és 2016 között című kutatásával. Második lett, Balogh Géza a Szent István Egyetem hallgatója: A rendszerváltás-kori privatizációs hullám hatásai a selypi cukorgyár tükrében című tanulmányával, aki 150.000 forint pénzjutalmat, könyvcsomagot és publikációs lehetőséget nyert. Harmadik helyezést ért el Szabó Lilla Fruzsina a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, aki 100.000 forintos pénzjutalomban, könyvcsomagban és publikációs lehetőségben részesült: A vésztői rendszerváltás története, személyes tapasztalatok és a politikai események tükrében 1988-tól napjainkig című kutatásával. Előadásáért különdíjat, 50.000 forintot, könyvcsomagot és publikációs lehetőséget nyert Demeter Petra a Szent István Egyetem hallgatója: Befejezetlen rendszerváltozás – a rendszerváltás hatásai Bankháza településére című tanulmányával.
Előadásáért emléklapban és könyvcsomagban részesült: Balogh Szonja (PPKE); Hirth Zsófia (PTE); Kadlicskó Gréta (PTE); Macsó Kinga (PTE); Péczka László (PPKE). Az IKoN különdíjaként publikációs lehetőségben és könyvcsomagban részesült Gáspár Kristóf, az ELTE hallgatója. Lezsák Sándor ajándékaként minden előadó kapott egy darabot az 1987-es lakiteleki sátorból. Mint elmondta, ha újra szükség lesz a sátorállításra, akkor ez már azoknak a feladata lesz, akiknél ott vannak a darabok, nekik kell összefogniuk, hogy ismét állni tudjon a sátor.
A találkozó végén Berecz András ének- és mesemondó előadását hallgathatták meg a résztvevők.
A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője és Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója tartottak. Ennek keretén belül levetítettek egy összefoglaló kisfilmet az 1987-es lakiteleki találkozóról szóló dokumentumfilmből. A beszélgetés során Lezsák Sándor kiemelte, hogy a találkozó nem az ünneplésről szól, mert annak nincs itt az ideje, nincs mit ünnepelnünk, viszont emlékezni és emlékeztetni kötelességünk. Mindemellett külön hangsúlyozta előadásában, hogy a magyar történelemtudományoknak hatalmas adóssága van a történelmünk kutatásának területén, és éppen ezért segíteni kell a fiatal kutatókat, hogy elkezdhessék megfelelően feltárni és megítélni a magyar történelem vitatott, kevéssé ismert részeit. Bíró Zoltán elmondta, a szellemi tartalmak és a politikai elgondolások nem szikraként pattantak ki 1987-ben a találkozó szervezőinek fejéből, hanem azok egy történelmi folyamat és az ország helyzetelemzésének eredményei voltak.
A keddi napon Kassai Lajos lovasíjász, a Lakitelek Népfőiskola kurátora előadásában a nemzeti kultúra megőrzéséről és a hagyomány tiszteletének fontosságáról tartott előadást, amit a Nézőpont Intézet szekciója követett. Ennek keretén belül Mráz Ágoston Sámuel, Boros Bánk Levente és Nagy Dániel politológusok prezentálták frissen elvégzett és kiértékelt kutatásukat a rendszerváltás megítélésének témakörében. A nap zárásaként Fábry Sándor műsora következett, aki egy kicsit más nézőpontból közelítette meg a rendszerváltás témakörét.
A szerdai nap délutánját Kiss Gy. Csaba: Harminc éve című legújabb kötetének bemutatója nyitotta meg. A könyvben a szerző visszatekint az elmúlt évtizedekre, amit a fiatal, ’80-as éveket követő nemzedéknek szán elsősorban, hiszen ők lesznek majd azok, akik elfogulatlanul tudják megítélni a rendszerváltást és azt megelőző és követő éveket. A könyvbemutatót a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) szekciója követte. Az Intézet kutatói közül előadást tartott M. Kiss Sándor történész, professor emeritus; Fricz Tamás politológus, a politikatudomány kandidátusa; Riba András László történész; Szekér Nóra történész-művészettörténész, egyetemi adjunktus, valamint Házi Balázs levéltáros és Nagymihály Zoltán történész, akik a Rendszerváltó Archívum folyóiratának szerkesztői, őket Szeredi Pál történész követte. Az előadások keretein belül a rendszerváltás kutatásának folyamatába, eredményeibe, különböző szegmenseibe nyerhettek betekintést a jelenlévők. A RETÖRKI kutatói bemutatták azt a hihetetlenül gazdag és fontos kutatói tevékenységet, melynek segítségével, sokkal közelebb kerülhetünk, és jobban megérthetjük jelenünket és múltunkat.
A konferencia zárásaként kihirdették a pályázat nyerteseit. Első helyezést ért el és 200.000 forintos pénzjutalomban, könyvcsomagban és publikációs lehetőségben részesült: Izing Máté Antal, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, Kárpátalja exodus előtt? – a kárpátaljai fiatalság jelen- és jövőképének változása 1989 és 2016 között című kutatásával. Második lett, Balogh Géza a Szent István Egyetem hallgatója: A rendszerváltás-kori privatizációs hullám hatásai a selypi cukorgyár tükrében című tanulmányával, aki 150.000 forint pénzjutalmat, könyvcsomagot és publikációs lehetőséget nyert. Harmadik helyezést ért el Szabó Lilla Fruzsina a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, aki 100.000 forintos pénzjutalomban, könyvcsomagban és publikációs lehetőségben részesült: A vésztői rendszerváltás története, személyes tapasztalatok és a politikai események tükrében 1988-tól napjainkig című kutatásával. Előadásáért különdíjat, 50.000 forintot, könyvcsomagot és publikációs lehetőséget nyert Demeter Petra a Szent István Egyetem hallgatója: Befejezetlen rendszerváltozás – a rendszerváltás hatásai Bankháza településére című tanulmányával.
Előadásáért emléklapban és könyvcsomagban részesült: Balogh Szonja (PPKE); Hirth Zsófia (PTE); Kadlicskó Gréta (PTE); Macsó Kinga (PTE); Péczka László (PPKE). Az IKoN különdíjaként publikációs lehetőségben és könyvcsomagban részesült Gáspár Kristóf, az ELTE hallgatója. Lezsák Sándor ajándékaként minden előadó kapott egy darabot az 1987-es lakiteleki sátorból. Mint elmondta, ha újra szükség lesz a sátorállításra, akkor ez már azoknak a feladata lesz, akiknél ott vannak a darabok, nekik kell összefogniuk, hogy ismét állni tudjon a sátor.
A találkozó végén Berecz András ének- és mesemondó előadását hallgathatták meg a résztvevők.