A hétvégén megtartottuk a Sinkovits Imre kollégium nyolcadik alkalmát

2023. szeptember harmincadika és október elseje között került sor a Sinkovits Kollégium utolsó előtti alkalmára, melynek ismét a Hungarikum Liget adott otthont. A kollégium ebben az évben is a populáris kultúra és az identitás kérdését vizsgálja, több műfajt és szakterületet érintve.

A szombati napot Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnökének előadása nyitotta meg, melyben a Magyar Írószövetség 1956-os eseményekben játszott szerepét elemezte, kitérve a személyes beszámolókra és a korai Kádár korszak megtorlásaira is. Mindezek mellett átfogó képet adott a magyar irodalom sajátos fejlődési útjáról és az írói együttműködések szervezeti fejlődéséről is.
​
A délelőttöt Szentmártoni János, kultúráért felelős helyettes államtitkár folytatta, aki a kultúrafinanszírozás jelenlegi helyzetéről adott egy korrekt látképet, és részletesen ismertette milyen karrierutak és ösztöndíjlehetőségek várnak a magyar művészekre. Mivel a helyettes államtitkár úr maga is aktívan alkotó művész és kultúraszervező, előadása nem nélkülözte a személyes élményeket és visszaemlékezéseket sem.
Kollégiumunk névadója, Sinkovits Imre, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész szeptember 21-én lett volna 95 éves, erre emlékeztünk előadóinkkal közösen egy koszorú elhelyezésével a Hungarikum Ligetben álló szobránál.

A délutánt egy rendhagyó elemzéssel kezdtük, melynek alapja egy videóinterjú volt Kantó Ferenc, jelenleg az Egyesült Királyságban élő íróval, aki a Morningstar Publishing nevű kiadó szerkesztője és alapítója. Míg a délelőtt a könyvkiadás és az írói lét hagyományos útjaival ismerkedtünk meg, most a Ferenc K. Zoltán írói álnéven publikáló szerző a magánkiadás előnyeiről és hátrányairól beszélt. Nem lett volna teljes a kép, ha nem kérdezzük meg történelmi regényeiről, azok ihletadó eseményeiről, és a magyar történelmi regény helyzetétéről. Reméljük, a jövőben személyesen is vendégül láthatjuk, legújabb kötetének bemutatásakor.
A kollégium állandó eseménye, a közös filmnézés és filmelemzés. Ez alkalommal egy kevésbé ismert alkotást tekintettünk meg. A Retúr című filmre nem csak a fantasztikus szereplőgárda miatt esett a választásunk, hanem a rendszerváltozás eddig kevéssé ismert oldalát feldolgozó témája miatt.

A napot Biró István történész zárta, aki a szovjet sci-fi ideológiáját, ember- és jövőképét elemezte. Előadásában végig vette, hogyan is építette ki a szovjet futurológia, kibernetika és társadalomtudomány azt a jövőképet, melyet egyetlen alternatívaként állított a jövő emberisége elé. Kitért még a fantasztikus irodalom jelenlegi ideológiai szerepére, valamint történeti kontextusaira is.

Vasárnap reggel, az előző napon megtekintett Retúrt egy műhelymunka keretében dolgozta fel Dr. habil. Strausz Péter, egyetemi docens, a RETÖRKI tudományos igazgatója, valamint Nagy Dóra publicista, az IKoN elnöke. A két szemszög, a történészi és a kritikusi kiválóan kiegészítette egymást, és olyan elemeire is rávilágítottak a filmnek, melyek még nem kerültek feldolgozásra eddig. A műhelymunka során pedig közösen próbáltunk meg a film nyitott kérdéseire választ találni.

Egy rövid szünet után Nagy Dóra folytatta a napot egy, a filmművészet határterületeit bemutató előadásával. Ennek apropója egy 1983-ban megjelent cikk, mely a „deviáns filmeket” említi, több példával is illusztrálva. Dóra évtizedeket átívelő elemzésben az öncélúság és a művészi mondanivaló kérdésköreit a kísérleti film szemszögéből vizsgálta és rámutatott, hogy ugyanazon filmes eszköz megítélése mennyire más, attól függően, milyen ideológia szűrőn keresztül nézzük az adott alkotást.

Kollégiumunk ismét egy remek hangulatú és tudományos igényességű hétvégét zárt. Kilencedik, egyben záróalkalmunkra 2023 december másodikán várjuk kollégistánkat ismét.

A kollégiumi hétvége megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.