A hétvégén ismét összeült a Sinkovits Imre kollégium

​Ismét találkoztak hallgatóink ezen a hétvégén a populáris kultúra identitásképzésinek módjait és eszközeit bemutató Sinkovits Imre Kollégium újabb, második alkalmával. A Hungarikum Liget - régebbi nevén a lakiteleki Népfőiskola - biztosított helyet a háromnapos rendezvénynek, melynek célja ezen a hétvégén az irodalom és a nyelv oldaláról megközelíteni a magyar és a helyi identitások izgalmas kérdéskörét.  A szűken vett irodalmi szövegeken kívül elemeztük a nyelvet, mint keretrendszert és az irodalom határterületeire is elkalandoztunk. 

A hétvége alaphangját Dr. Balázs Géza nyelvész, az ELTE, a PKE és az SZFE tanára adta meg „Az identitáserősítő nyelvi hagyomány” című előadásával. Ha a hétköznapi beszélgetésekben előkerül az az identitás kérdése, alapvetésként elfogadjuk a nyelvi keretet, miszerint a magyar identitás egyik gyökere a magyar nyelv használata. Az előadás során megtudtuk miért is ennyire alapvető a nyelvi regiszter a mindennapi életünk során. A pusztán nyelvészeti szakmai szempontokon kívül olyan történeti és néprajzi kérdések is szóbakerülték, mint a magyar népi imák Európát behálózó hatásai vagy éppen a nyelvújtó mozgalom szerepe a reformkorban.  Az első est zárásaként indítottuk útjára a hétvégi kvízjátékunkat is, ahol egy ismert művet kellett beazonosítani különböző stílusban megírt verziókon keresztül. 

A második napon a reggeli műhelymunka során a populáris kultúra szinkretikus hatásait elemeztük, a magyar szellemi áramlatok külföldi kontextusba helyezésével. Minden popkulturális hatás alapvetően egy közös mitologikus forrásból ered, és ez az idők során összemosódik más, dominás hatásokkal. Ezek tudatos vizsgálata közelebb visz minket saját identitásunk megleléséhez. 

A délután során vezetőnk a hazai és külföldi kortárs líra útvesztőiben Mészáros Péter költő, pszichológus-reklámszakember volt, aki a slam poetry egyik hazai meghonosítója, és jelenlegi résztvevője is. Előadásában megkísérelte a líra, a vers definiálását és felvázolta annak egy lehetséges jövőjét is. A kezdeti rímes, dallamos, nem leírt szövegeken keresztül eljutottunk a metamodern, már csak piktogramokat használó alkotásokig. Egy rövid szünet után a pedig a kultúripar jelenségéit is elemeztük, milyen lehetőségei is vannak egy hazai, az angolszász tudatbefolyásolást mellőző terméknek a piacon.  A nap zárásaként kollégistánkkal egy könnyűzenei koncerten vettünk részt.

A vasárnap délelőttöt ismét a műhelymunkáknak szenteltük, elsőként a fantasztikus irodalom hazai állaptát mértük fel. A kezdeti, hazai mitológiát és fantasztikus teret felhasználó írások, mint a „Zalán futása” vagy a „Jövő század regénye” elindították azt a szerves folyamatot, melynek logikus kifutása egy Tolkieni vagy Asimovi fantasy és science fiction univerzum lehetett volna. Azonban a XX. században bekövetkező erőszakos államszocialista elnyomás miatt a fantasztikumnak ez a természetes fejlődési útja megszakadt, így a rendszerváltozás után szervetlenül átvettük a külföldi mintákat. Ennek eredménye egy sajnálatos szellemi öngyarmatósítás lett, mely ellen ezen Kollégium keretein belül is küzdünk. Ezt követően a társadalmi emlékezet és traumaelfojtás motívumait elemeztük párhuzamosan az Egyesült Államok és az államszocialista Magyarország lektűr és nem autonóm esztétikájú irodalmában. 

Legközelebb a Nyári Szabadegyegyetemen találkozunk és folytatjuk értékfeltárásunkat!

​Biró István, szakmai vezető