EURÓPA SZABADEGYETEM – SINKOVITS IMRE KOLLÉGIUM

A Sinkovits Imre Kollégium idei harmadik találkozását hagyományosan az Európa Szabadegyetem keretei között rendeztük meg, a lakiteleki Hungarikum Ligetben. 
Mivel a négy nap alatt több idő állt rendelkezésünkre, az előadásokat nem egy tematika köré szerveztük, hanem az alapgondolatainkat – identitás és popkultúra kapcsolata - összegeztük és egészítettük ki új nézőpontokkal.

A csütörtöki első előadásban Biró István történész elemezte a fantasztikum és a mitológia kapcsolatát. Az angolszász és magyar irodalmi fejlődést hasonlította össze, a szerves fejlődés szempontjából.  A számtalan módon megtört magyar mondai identitás megmaradt elemeiből következtethetünk az ősi világ egyes elemire, és reménykedhetünk annak erejében. 

​A délelőtt következő műhelyelőadását Kollarik Tamás, producer, filmrendező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója vezette. Felvezetésben a korábban megkezdett tematikát folytatva gondolatébresztő párhuzamokat vetett fel a korai filmes audiovizuális innováció, és a mai, mesterséges intelligencia által létrehozott alkotások között. Megítélése szerint, bár akadnak borúlátó jóslatok, ezek jellemezték a film korai kritikáit is. Az előadás második részében a tartalom- és kultúrafogyasztás aktuális kérdéseit elemezte. Az NMHH adatai szerint naponta kétezernél is többször kerülünk interakcióba okostelefonunkkal, és ennek jelenleg még nehezen belátható következményei lesznek az új nemzedékre. 

A Kollégiumunk egyik állandó eleme a közös filmnézés, és filmelemzés. Ezen alkalommal a „Csapd le csacsi!”-ra esett választásunk, mint a rendszerváltozás egyik erős vizuális lenyomatára. 

A filmet Dr. Riba András, a RETÖRKI levéltár és szakmafejlesztési igazgatója és Nagy Dóra politológus, publicista, az IKoN elnöke közösen dolgozták fel. Nagyon izgalmas és kevéssé feldolgozott időszakban játszódik a film, megjelenik benne a munkásőrség, az átalakuló társadalom és gazdasági rendszer. Sok, máig megválaszolatlan kérdés villan fel a többszinten működő filmnyelv segítségével.  A szatíra mögött, egy-egy mondatban is olyan tartalom van elrejtve, amely csak az ilyen, több területet átfogó elemzés segítségével bontakozik ki teljes egészében. A kollégisták és a hallgatóság kérdései után, bizakodó hangulatban került sor a közös előadás záró gondolataira, és ezek után máshogy tekintünk egy-egy korabeli filmre. 

Nagy Dóra folytatta a délelőtti szekciót „A másság ábrázolásának alakulása a filmművészetben” című előadásával. Egy erős történelmi ívet rajzolt fel, hogyan degradálódott a „másság”, mint erős karakterjegy egyszerű díszletté és kötelező kvótává. Ezek mellett felhívta a figyelmet a bújtatott, főleg gyermekeinket célba vevő reklámok és filmes elemek értő felismerésére. 

A következő napon Heiter Dávid Tamás, szerkesztő-riporter, műsorvezető, a Mediaworks Hírcentrum főmunkatársa mutatta be, hogyan is néz ki a politikai újságírás most, a XXI. század elején. Megismerhettük az új médiaplatformok jellegzetességeit, használatát és azt, hogy bármennyire is szárnyal az online világ, a klasszikus személyes interjúknak és kérdéseknek ugyanúgy megvan a szerepe a hírközlésben és tényfeltárásban.  

A vasárnapi műhelymunkákra sem fogyott el a lendületünk. Biró István összefoglalta, hogy a mitológiai elemek hogyan jelennek meg búvópatakként a magyar irodalomban és művészetben. A meglévő archetípusokra építkező magyar fantasztikum egyedi vonásait is elemezte Gáspár András egyik ismert könyvciklusán keresztül. 

Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa egyperces sci-fi novellák közös elemzésére hívott minket. A Galaktika magazin számaiban megjelent művek megvitatásával egy igazi interaktív, és szakmailag gazdag közös gondolkodással zártuk a Szabadegyetemet. 

A Sinkovits Imre Kollégium következő alkalmára ősszel várjuk vissza a résztvevőket. ​