XI. FiPoliT összefoglalója

Szeptember negyedike és hatodika között került megrendezésre a XI. FiPoliT (Fiatal Politológusok Találkozója) a Lakiteleki Népfőiskolán.
​A konferencia az első szabad választások 30. évfordulójának alkalmából került megrendezésre, a múlt és a jövő találkozásának jegyében.

Mivel a rendszerváltozás eseményei nem értelmezhetők csak tisztán politikai nézőpontból, ezért a konferencián is több tudományterületről érkeztek szakértők, az érintett korszakról szóló előadásaikkal. A hétvége alaphangulatát Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének megnyitója adta, aki maga is aktív alakítója volt az eseményeknek. Előadásában kitért a magyarság 1956 óta tartó folyamatos harcára, melynek eredménye a mai szabad világ. Ezt a szabadságot, azonban nem szabad magától értetődőnek tartanunk, hiszen a mai napig érik támadások hazánkat. Ezt követően Nagy Dóra politológus, publicista beszélt a filmművészet és a politikai befolyásszerzés kapcsolatáról, valamint e művészeti ág identitásképző szerepéről. Bár előadása a rendszerváltás éveinek feldolgozatlanságáról szólt, a művészet politikai használatának fájdalmas aktualitása mellett nem mehetett el szó nélkül. Ezáltal egy teljes képet kaphattunk arról, milyen nagy lemaradásban is van a magyar filmes hagyomány a szembenézés tekintetében.

A konferencia másnapjának délelőttjén Földi László hírszerző és biztonságpolitikai szakértő elemezte a szolgálatok szerepét az 1988-2020 közötti időszakban, emellett tapasztalataira alapozva megfogalmazta az általunk ismert Európa fennmaradásnak esélyeit, lehetőségeit és kihívásait.  Földi-Kovács Andrea, Nagy Dóra és Dr. Kasznár Attila kerekasztal-beszélgetése azon támadások hasonlóságára hívta fel a figyelmet, melyek az első, szabadon választott és a jelenleg hivatalban lévő kormányzatokat, valamint a jobboldali sajtót érik. Harminc év különbséggel csaknem ugyanazok a mondatok hangzanak el, és ha figyelembe vesszük a nemzetközi helyzet változásait, világosan láthatjuk, hogy nem érték- hanem ideológia alapú bírálatokról van szó - emelték ki a résztvevők. Kérdésként felmerült a morális újságírás létjogosultsága és jövője is, valamint a valóságtorzítás jelensége. 

Egy rövid szünet után Pákh Tibor visszaemlékezéseit hallgathattunk meg, melyekből világosan kiderült, mennyire is volt „emberarcú” a Kádár-rendszer. A 96 éves, második világháborús veterán, jogász és műszaki fordító élete és helytállása példaértékű lehet minden magyar hazafi számára. Útravalóul kaptunk tőle soha meg nem alkuvást, megkérdőjelezhetetlen hitet és szellemi igényességre való törekvést, melyekre egy velejéig gonosz és elnyomó rezsimmel (eszmével) szemben is támaszkodni tudunk.

Ezen a napon került sor a konferenciára meghirdetett pályázatok szóbeli fordulóira is, két szekcióban. A pályázók különböző felsőoktatási intézményből érkeztek az ország minden szegletéből, és a rendszerváltozás eseményeit több vizsgálati szempontból elemezték.

Vasárnap Bíró Zoltán, az MDF első elnöke tartott előadást keretbe foglalva és összegezve a hétvége tanulságait.  Útmutatása szerint a jövő politológus értelmiségének a szigorúan vett politikai filozófián túl értenie kell mind a történettudományhoz, mind a szépirodalomhoz, hiszen a politika ezeken keresztül és ezekkel együtt értelmezhető. Erős kritikát fogalmazott meg a rendszerváltó ellenzék monori szárnyával szemben, mely egy új diktatúrát hozott el. Míg a kommunizmus alapja az adminisztratív, ám megfogható pártirányítás volt, addig ennek a diktatúrának az alapja a pénz, a kapitalista szemlélet és a profit.

A találkozó zárásaként Dr. Kasznár Attila, egyetemi docens, a szakmai zsűri elnöke összegezte a hétvégén elhangzottakat és értékelte a fiatal társadalomtudósok tejesítményét. Összefoglalójában kiemelte, hogy a XI. FiPoliT az új évtized kezdete és nem is kezdődhetett volna ennél színvonalasabban. A felnövekvő tudósnemzedéket további munkára sarkallta és kiemelte, hogy ez még csak az utuk eleje, a szárnyaik bontogatása, de ha ilyen alázatosan, szorgalmasan és elkötelezetten haladnak tovább az útjukon, akkor értékes gondolatokkal, kutatásokkal járulhatnak hozzá a nemzeti emlékezetünkhöz és szakmai, értelmiségi világunkhoz.

Ez a hétvége, a pályázók és a meghívott szakértők előadásaival együtt emlékeztetett minket egy nagyon fontos dologra. Arra, hogy aki előre tekint, annak néha vissza is kell néznie, és minden egyes szabadságnak szentelt élet létrehozza a maga változatát az öröklétre, egy új szálat a teremtett világ szövetében. Ezekből a szálakból pedig biztos alapokra fonhatjuk tovább jövőnket.

                                                                                                                                                     Biró István

A rendezvényt a "30 éve szabadon" Emlékbizottság támogatta.