NyÍRSÉGI BOKORTANYÁK KollégiumA i.
Szerkesztők: bENE jÁNOS és Hágen Ádám
Kiadás éve: 2022
A Kisvárdai járásban 2017-ben szervezett kutatás óta nem jártak a Népfőiskola Alapítvány értékfeltáró kutatói Szabolcs-Szatmár Bereg megyében. Amellett, hogy a kutatók ismét itt dolgozhattak, egy speciális, csak a Nyírségre jellemző településszerkezettel találkozhattak.
A bokortanyák világa meglehetősen egyedi, páratlan képet nyújtott az egyetemi oktatók és hallgatók számára. Kutatásunkat római egyes számmal jelöltük, ugyanis 2022 májusában és szeptemberében munkatársaink Nyírtelek és Nagycserkesz települést, valamint az ahhoz tartozó bokortanyákat járták be és mérték fel ott a helyi értékeket, értékőrzőket. Bízunk abban, hogy a későbbiekben lehetőségünk lesz a Nyíregyházához tartozó bokortanyákat is felmérni, amely már csak darabszáma miatt is külön kutatást és külön kötetet érdemel.
A tisztelt Olvasó látni fogja, hogy az írások egyedi látásmódot tükröznek. Hagytuk, sőt, kértük, hogy a csapatok, azok vezetői saját élményeikre, benyomásaikra támaszkodhassanak. Az első kutatási héten több mint 220 családhoz jutottak el a kutatók, majd a második héten ismét meglátogatták azokat a személyeket, akiknél korábban nem tudtak elegendő időt tölteni ahhoz, hogy tevékenységüket, életük történetét megismerhessék. Az írások célja, hogy a tisztelt Olvasót megismertessék bokortanyák és a két település jelenével. Igyekeztünk arra koncentrálni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a településleírásokban és tanulmányokban azon elemek, melyek a megszólalók jelenkori élethelyzetét tükrözik. A történeti bevezető, valamint a földrajzi elhelyezés azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olyan Olvasó is elhelyezhesse a bokortanyákat a képzeletbeli térképen, aki eddig még nem járt ezen a vidéken.
A számos élmény mellett azért is állt és áll szívünkhöz közel ez a kutatómunka, mert egyikünk itt él Nyíregyházán a Jósa András Múzeum nyugalmazott igazgatójaként, másikunk pedig itt nőtt fel, ide kötik iskolaévei élményei és szülei a mai napig. Sokat beszéltük egymás között: hányszor, de hányszor utaztunk keresztül akár Nagycserkeszen, akár Nyírteleken és nem tudtuk – vagy csak közvetve –, hogy milyen szeparált, de mégis együtt lüktető világok és közösségek vannak az autó ablakán túl.
Ezúton mondunk köszönetet Lezsák Sándornak és a Népfőiskola Alapítványnak, hogy a kutatás megvalósulhatott, a helyi segítőknek, hogy megtöltötték a kutatási napokat tartalommal és élménnyel, valamint a kutatócsapatoknak, akik fáradhatatlanul dolgoztak, sokszor estébe nyúlóan is.
Ha ismét erre járunk – és talán ezt a kutatásban résztvevő diákok és oktatók nevében is mondhatjuk, akiknek kétharmada nyírségi –, másképp tekintünk majd erre a vidékre és nem csak átutazunk rajta, hanem bátran állunk meg és keressük meg ismét az ismerős arcokat, akikkel immár oly sok élmény összeköt bennünket.
A bokortanyák világa meglehetősen egyedi, páratlan képet nyújtott az egyetemi oktatók és hallgatók számára. Kutatásunkat római egyes számmal jelöltük, ugyanis 2022 májusában és szeptemberében munkatársaink Nyírtelek és Nagycserkesz települést, valamint az ahhoz tartozó bokortanyákat járták be és mérték fel ott a helyi értékeket, értékőrzőket. Bízunk abban, hogy a későbbiekben lehetőségünk lesz a Nyíregyházához tartozó bokortanyákat is felmérni, amely már csak darabszáma miatt is külön kutatást és külön kötetet érdemel.
A tisztelt Olvasó látni fogja, hogy az írások egyedi látásmódot tükröznek. Hagytuk, sőt, kértük, hogy a csapatok, azok vezetői saját élményeikre, benyomásaikra támaszkodhassanak. Az első kutatási héten több mint 220 családhoz jutottak el a kutatók, majd a második héten ismét meglátogatták azokat a személyeket, akiknél korábban nem tudtak elegendő időt tölteni ahhoz, hogy tevékenységüket, életük történetét megismerhessék. Az írások célja, hogy a tisztelt Olvasót megismertessék bokortanyák és a két település jelenével. Igyekeztünk arra koncentrálni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a településleírásokban és tanulmányokban azon elemek, melyek a megszólalók jelenkori élethelyzetét tükrözik. A történeti bevezető, valamint a földrajzi elhelyezés azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olyan Olvasó is elhelyezhesse a bokortanyákat a képzeletbeli térképen, aki eddig még nem járt ezen a vidéken.
A számos élmény mellett azért is állt és áll szívünkhöz közel ez a kutatómunka, mert egyikünk itt él Nyíregyházán a Jósa András Múzeum nyugalmazott igazgatójaként, másikunk pedig itt nőtt fel, ide kötik iskolaévei élményei és szülei a mai napig. Sokat beszéltük egymás között: hányszor, de hányszor utaztunk keresztül akár Nagycserkeszen, akár Nyírteleken és nem tudtuk – vagy csak közvetve –, hogy milyen szeparált, de mégis együtt lüktető világok és közösségek vannak az autó ablakán túl.
Ezúton mondunk köszönetet Lezsák Sándornak és a Népfőiskola Alapítványnak, hogy a kutatás megvalósulhatott, a helyi segítőknek, hogy megtöltötték a kutatási napokat tartalommal és élménnyel, valamint a kutatócsapatoknak, akik fáradhatatlanul dolgoztak, sokszor estébe nyúlóan is.
Ha ismét erre járunk – és talán ezt a kutatásban résztvevő diákok és oktatók nevében is mondhatjuk, akiknek kétharmada nyírségi –, másképp tekintünk majd erre a vidékre és nem csak átutazunk rajta, hanem bátran állunk meg és keressük meg ismét az ismerős arcokat, akikkel immár oly sok élmény összeköt bennünket.
