Anthony Giddens, brit szociológus Elszabadult világ című könyvét 2000-ben adták ki először, majd 2005-ben. Ez egy előadássorozat összefoglalása. Giddens műve a globalizációról szól és arról, hogyan változtatta meg a világot, az emberek életét, valamint gondolkodását. Mindezt öt témán keresztül mutatja be és ezeken keresztül bizonyítja, hogy a globalizáció életünk minden területére hatással van. Ezek a következőek: Globalizálódás, Kockázat, Hagyomány, Család és Demokrácia.
A bevezetőben Giddens Wulfstan érsek egyik Yorkban elhangzott mondatát idézi: „A világ rohan és a végéhez közeledik.” Mindez 1014-ben hangzott el, de talán a mai világunkban még időszerűbb megállapítás. A globalizálódás nemcsak hozzánk „civilizált” emberekhez jutott el, hanem a világ egész területére kihatással van. Erre Giddens egy példát hoz arról, hogy egy elzárt, visszamaradott faluban az este fő attrakciója az volt, amikor videón megnézték az Elemi ösztön című filmet. Ez egy jó példa, hiszen hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak a nyugati társadalmat befolyásolja a globalizáció és valahogy kihagyjuk ebből a harmadik világban és az elzárt helyeken élő törzseket, embereket. Pedig az egész világ változik és mindenki csatlakozni akar ehhez a trendhez, ami a „civilizálatlan” világ átalakulását, valamint ahogy napjainkban tapasztaljuk, migrációs hullámot eredményez.
1. fejezet – Globalizáció: A globalizáció mindenütt jelen van és mindenhol folyik róla a vita, hogy jó-e vagy rossz. Mi is használjuk és halljuk napjában többször is a globalizáció kifejezést, de pontosan mit is jelent ez? Valahogy azzal áll kapcsolatban, hogy mindenki egy világban él és összekapcsolódik minden mindennel. Az, ahogyan az emberek gondolkodnak és élnek már mindenki számára láthatóvá válik és a globalizálódás által hatással vannak egymásra. Kiemeli az elektronika térnyerését és a rengeteg pénzt, ami a világban kering naponta ide-oda. Viszont Giddens, azt is hozzáteszi, hogy a globalizációt nemcsak a gazdaság szintjén kell nézni. Politikai, szociológiai, technológiai és kulturális hatásai is vannak. Elektronikus forradalom, interneten való kampányolás, politikai személyiségek ismertebbé válása stb, stb.
Tehát a globalizáció nem egy folyamat, hanem folyamatok komplex rendszere. A globalizáció mai életünkben nem egy esetleges dolgot, hanem alapvető életkörülményeink megváltozását jelenti. A nemzetállamok pedig nem tűntek el, nem is fognak eltűnni, hanem egyszerűen csak alkalmazkodtak ehhez a jelenséghez. A globalizációhoz szorosan kapcsolódik a kockázat.
2. fejezet – Kockázat: A kockázat fogalma ma már áthatja mindennapi életünket. Az ipari fejlődéssel szorosan együtt jár a klíma megváltozása, az emberek egymáshoz és munkához való viszonya, valamint a gazdasági élet teljes átalakulása. Megállapítható, hogy a kockázat a modern világ velejárója. A kockázat csak egy olyan világban létezhet, ami a jövőorientált nem pedig egy olyanra, ami a múltban él. A kapitalizmust és vele együtt az embereket és a világot a kockázat vállalása hajtja előre. Már nagyon ritka az, hogy valakinek élete végéig ugyanaz a munkahelye. Emellett természetesen megjelenik egy újfajta iparág a biztosítás. Ez által az emberek azt hiszik, hogy befolyásolhatják a jövőjüket és eltűnik belőle a kockázat. Holott azt átruházzák a biztosítókra. Attól, hogy te biztosítást kötsz még nem tuti, hogy a házad nem fog leégni.
3. fejezet – Hagyomány: Giddens a hagyományt kitermeltnek tekinti. Meglepi, hogy általában a tudósokat és gondolkodókat nem érdekli ennek a témának a vizsgálata. Szerinte a modernitás vizsgálata és a hagyomány háttérbeszorítása a felvilágosodás hozadéka. Giddens szerint minden hagyomány kitalált, mely idővel átalakul és módosul. Azt fontos leszögezni, hogy önmagukba nem lehet őket nézni. Nincs tisztán német, angol vagy éppen magyar tradíció, hiszen egymásból táplálkoznak. A hagyomány kulcsa az ismétlés és a közösség. Ha egy csoport magáénak kezdi érezni és átveszi, akkor lesz belőle tradíció. Ebben a fejezetben külön kitér ezen kívül a vallásra, valamint a fundamentalizmusra, amelyek a tévhittel ellentétben igenis reagálnak a globalizált világ változásaira és ki is használják annak lehetőségeit. Elég csak a mostani migrációs válságra gondolnunk.
4. fejezet – Család: A világban végbemenő összes változás közül azok a legfontosabbak, amik közvetlenül a magánéletünkre hatnak – a szexualitásra, kapcsolatokra, házasságra és a családra. Itt sem lehet előre tudni, milyen is lesz a későbbiekben az előnyök és a hátrányok mérlege. A mai világban nagy fejtörést okoz az, hogy mit tegyenek az elöregedés és a válások ellen. Ez is bizonyítja, hogy a család, a hagyomány és a modernitás küzdőtere, így több nosztalgia is társul hozzá. A mai világban pedig aztán már semmi sem hasonlítható az előzőekhez. A szexualitás elvált a reprodukciótól és a házasságtól. Kevesen élnek házasságban, ezt felváltotta az együttélés. Nem azt kérdezik meg, hogy házas vagy-e, hanem, hogy van-e párkapcsolatod? A gyermekvállalás sem jelenti már az anyagi biztonságot, sokkal inkább úgy gondolnak rá manapság, mint megterhelésre. Ebből kifolyólag pedig társadalmi válsággal nézünk szembe.
5. fejezet – Demokrácia: A demokrácia a XX. század legerősebb mozgósító eszméje volt. Kevés olyan ország van/volt, amelyik ne demokráciának nevezte önmagát. Például a kommunista országok is népi demokráciának titulálták magukat. Giddens szerint magától a demokratikus folyamatoktól nem történt elfordulás. Sőt a fiatalokat ez sokkal inkább érdekli, mint valaha. Giddens szerint, ahhoz hogy ez az állapot fenn maradjon a demokrácia demokratizálódására van szükség. Nemzetek felett kell gondolkodni és igenis figyelembe kell venni, hogy az állami és a piaci szféra között megjelent egy harmadik is, ez pedig a civil szektor. A civil szféra teremti meg az érzelmek demokráciáját, mely nemcsak az erős demokráciákat képes stabilizálni, de a gyengéket is képes erősíteni. Az érdekérvényesítő csoportok sokkal több embert képesek megszólítani és mozgósítani, mint a politikai pártok. Elősegítik a bizalom kiépülését egymás iránt, közösségeket hoznak létre és segítik az államok munkáját is.
Giddens nagyon átfogó, ugyanakkor könnyen olvasható és értelmezhető könyvet írt arról, milyen folyamatok befolyásolják manapság az emberek életvitelét, gondolkodását és politikáját. Hiába 10 éves már ez a mű, még mindig nagyon aktuális problémákat mutat be, illetve olyan kérdéseket vet fel, amik kihatással vannak a mindennapi életünkre. Igaz, hogy személete inkább liberálisnak mondható (ez főleg a nemzetállamokkal kapcsolatos tézisében érezhető), de olyan dolgokra világít rá, amiket még aktuálisabbá tesz a mostani migrációs válság, a folyamatosan változó világ, a közösségi média térnyerése, vagy a fiatalok értékválsága. Tanulságos olvasmány nemcsak a társadalomtudományok területén tevékenykedők, hanem a mindennapi emberek számára is.
Írta: Nagy Dóra
1. fejezet – Globalizáció: A globalizáció mindenütt jelen van és mindenhol folyik róla a vita, hogy jó-e vagy rossz. Mi is használjuk és halljuk napjában többször is a globalizáció kifejezést, de pontosan mit is jelent ez? Valahogy azzal áll kapcsolatban, hogy mindenki egy világban él és összekapcsolódik minden mindennel. Az, ahogyan az emberek gondolkodnak és élnek már mindenki számára láthatóvá válik és a globalizálódás által hatással vannak egymásra. Kiemeli az elektronika térnyerését és a rengeteg pénzt, ami a világban kering naponta ide-oda. Viszont Giddens, azt is hozzáteszi, hogy a globalizációt nemcsak a gazdaság szintjén kell nézni. Politikai, szociológiai, technológiai és kulturális hatásai is vannak. Elektronikus forradalom, interneten való kampányolás, politikai személyiségek ismertebbé válása stb, stb.
Tehát a globalizáció nem egy folyamat, hanem folyamatok komplex rendszere. A globalizáció mai életünkben nem egy esetleges dolgot, hanem alapvető életkörülményeink megváltozását jelenti. A nemzetállamok pedig nem tűntek el, nem is fognak eltűnni, hanem egyszerűen csak alkalmazkodtak ehhez a jelenséghez. A globalizációhoz szorosan kapcsolódik a kockázat.
2. fejezet – Kockázat: A kockázat fogalma ma már áthatja mindennapi életünket. Az ipari fejlődéssel szorosan együtt jár a klíma megváltozása, az emberek egymáshoz és munkához való viszonya, valamint a gazdasági élet teljes átalakulása. Megállapítható, hogy a kockázat a modern világ velejárója. A kockázat csak egy olyan világban létezhet, ami a jövőorientált nem pedig egy olyanra, ami a múltban él. A kapitalizmust és vele együtt az embereket és a világot a kockázat vállalása hajtja előre. Már nagyon ritka az, hogy valakinek élete végéig ugyanaz a munkahelye. Emellett természetesen megjelenik egy újfajta iparág a biztosítás. Ez által az emberek azt hiszik, hogy befolyásolhatják a jövőjüket és eltűnik belőle a kockázat. Holott azt átruházzák a biztosítókra. Attól, hogy te biztosítást kötsz még nem tuti, hogy a házad nem fog leégni.
3. fejezet – Hagyomány: Giddens a hagyományt kitermeltnek tekinti. Meglepi, hogy általában a tudósokat és gondolkodókat nem érdekli ennek a témának a vizsgálata. Szerinte a modernitás vizsgálata és a hagyomány háttérbeszorítása a felvilágosodás hozadéka. Giddens szerint minden hagyomány kitalált, mely idővel átalakul és módosul. Azt fontos leszögezni, hogy önmagukba nem lehet őket nézni. Nincs tisztán német, angol vagy éppen magyar tradíció, hiszen egymásból táplálkoznak. A hagyomány kulcsa az ismétlés és a közösség. Ha egy csoport magáénak kezdi érezni és átveszi, akkor lesz belőle tradíció. Ebben a fejezetben külön kitér ezen kívül a vallásra, valamint a fundamentalizmusra, amelyek a tévhittel ellentétben igenis reagálnak a globalizált világ változásaira és ki is használják annak lehetőségeit. Elég csak a mostani migrációs válságra gondolnunk.
4. fejezet – Család: A világban végbemenő összes változás közül azok a legfontosabbak, amik közvetlenül a magánéletünkre hatnak – a szexualitásra, kapcsolatokra, házasságra és a családra. Itt sem lehet előre tudni, milyen is lesz a későbbiekben az előnyök és a hátrányok mérlege. A mai világban nagy fejtörést okoz az, hogy mit tegyenek az elöregedés és a válások ellen. Ez is bizonyítja, hogy a család, a hagyomány és a modernitás küzdőtere, így több nosztalgia is társul hozzá. A mai világban pedig aztán már semmi sem hasonlítható az előzőekhez. A szexualitás elvált a reprodukciótól és a házasságtól. Kevesen élnek házasságban, ezt felváltotta az együttélés. Nem azt kérdezik meg, hogy házas vagy-e, hanem, hogy van-e párkapcsolatod? A gyermekvállalás sem jelenti már az anyagi biztonságot, sokkal inkább úgy gondolnak rá manapság, mint megterhelésre. Ebből kifolyólag pedig társadalmi válsággal nézünk szembe.
5. fejezet – Demokrácia: A demokrácia a XX. század legerősebb mozgósító eszméje volt. Kevés olyan ország van/volt, amelyik ne demokráciának nevezte önmagát. Például a kommunista országok is népi demokráciának titulálták magukat. Giddens szerint magától a demokratikus folyamatoktól nem történt elfordulás. Sőt a fiatalokat ez sokkal inkább érdekli, mint valaha. Giddens szerint, ahhoz hogy ez az állapot fenn maradjon a demokrácia demokratizálódására van szükség. Nemzetek felett kell gondolkodni és igenis figyelembe kell venni, hogy az állami és a piaci szféra között megjelent egy harmadik is, ez pedig a civil szektor. A civil szféra teremti meg az érzelmek demokráciáját, mely nemcsak az erős demokráciákat képes stabilizálni, de a gyengéket is képes erősíteni. Az érdekérvényesítő csoportok sokkal több embert képesek megszólítani és mozgósítani, mint a politikai pártok. Elősegítik a bizalom kiépülését egymás iránt, közösségeket hoznak létre és segítik az államok munkáját is.
Giddens nagyon átfogó, ugyanakkor könnyen olvasható és értelmezhető könyvet írt arról, milyen folyamatok befolyásolják manapság az emberek életvitelét, gondolkodását és politikáját. Hiába 10 éves már ez a mű, még mindig nagyon aktuális problémákat mutat be, illetve olyan kérdéseket vet fel, amik kihatással vannak a mindennapi életünkre. Igaz, hogy személete inkább liberálisnak mondható (ez főleg a nemzetállamokkal kapcsolatos tézisében érezhető), de olyan dolgokra világít rá, amiket még aktuálisabbá tesz a mostani migrációs válság, a folyamatosan változó világ, a közösségi média térnyerése, vagy a fiatalok értékválsága. Tanulságos olvasmány nemcsak a társadalomtudományok területén tevékenykedők, hanem a mindennapi emberek számára is.
Írta: Nagy Dóra