Vámbéry Ármin Kollégium második hétvégéjének beszámolója

​A Lakiteleki Népfőiskola által 2024-ben indított Vámbéry Ármin Kollégium második hétvégéjére ezen év május 10-12 közé eső hétvégéjén került sor. Ezen alkalommal elsősorban Törökország állt a középpontban. Pénteki napon este héttől az első előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott docense, dr Csáki Éva tartotta Törökországi élményeim címmel.

A turkológus asszony történeti, nyelvészeti, néprajzi ízelítőt adott Törökországról saját élményei és kutatásai alapján, különösebb hangsúlyt fektetvén a karacsájok történelmére, valamint a begtasi szúfi dervisrend kialakulására és működésére. Előadása kellően megalapozta a hangulatot a további tanulás, kitekintés számára. Dr. Csáki Éva után Ali Mercan török imám beszélt a török mindennapokban, közfelfogásban gyakorlati szintén érvényesülő vallásosságról. Az 1997 óta Magyarországon élő, dolgozó és vallási szolgálatot végző imám igen érdekes előadása révén betekintést nyerhettek a kollégisták az iszlám török megjelenéséről és gyakorlatáról. Ali szerint annak ellenére, hogy Törökország szekuláris állam, a vallásnak a hétköznapokban mégis fontosabb szerep jut, mint a névben teljesen vallási rendszerű síita Iránban vagy vahabita Szaúd-Arábiában. Természetesen Törökországban is megfigyelhető egy egyéni, közösségi szinten is megjelenő, vallástól való eltávolodás folyamata, viszont mindig vannak jelentős visszatérések is. Nagyon jó volt tiszta forrásból, tehát adott jelenséget első kézből ismerő szakértő szájából hallani ezen információkat.

Szombat reggel a Szegedi Tudományegyetemen oktató dr Tóth Hajnalka történész volt az aznapi első előadó, aki az oszmán-magyar történelmi együttélésről beszélt. Az oszmán törökök néppé alakulásának folyamatától, el egészen a 13. századból indította a narrációt, és jól követhető, tudományos, mégis közérthető előadása során végig követhettük az Oszmán-dinasztia kialakulását, felívelését, és ezzel párhuzamosan a Magyar Királyság pályáját is. Előadásának második felében pedig a konkrét Hódoltság-kori oszmán-magyar együttélésről beszélt, elsősorban levéltári adatok alapján, kiemelt hangsúlyt helyezve a Batthyány család kizárólag magyar nyelvű levelezésére a Szokolovics pasákkal. Az elsősorban történelmi témájú előadás végeztével Angel Viktória, a Yunus Emre Intézet keretein belül hagyományos török íjászoktató programján vehettek részt a kollégisták. A török íjászat kialakulásának vázlatos ismertetése után gyakorlati óra következett. Lehetőség nyílott kipróbálni a török hagyományos íjászatot, a jobb oldalt fektetett nyíllal, az íjászgyűrűvel és a hüvelykes húzással. Mindenki legalább hármat, a különösen lelkesen ennél sokkal többet is lőhettek. A délutáni program elején Papp Gergely történelmi újrajátszó, – aki csapatával, a Hungari Dzsebedzsi Kulturális és Hagyományőrző Sportegyesülettel együtt a szúfi bektási rend kora-újkori magyarországi jelenlétét eleveníti fel – kínálta hagyományos módon készült török kávéval és serbettel a résztvevőket. A kávézással egyidejűleg megérkezett a török küldöttség Lakitelekre. A küldöttség tagjai voltak Mustafa Şentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés volt elnöke, Gülşen Karanis Ekşioğlu, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete több más török diplomatával és kulturális vezetővel, akiket magyar oldalról köszöntött Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Hoppál Péter, magyar-török kulturális évadért felelős kormánybiztos, Balajthy Henrietta, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium helyettes államtitkára valamint Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke. Az ezt követő protokolláris rendezvényen, amelyen a Vámbéry Kollégium tagjai mellett a Lakiteleki Népfőiskolán éppen folyamatban levő egyéb kollégiumok tagjai, turisták és helyiek is szép számban megtisztelték a magyar- török küldöttséget, leleplezték Yunus Emre oszmán-török költő bronz mellszobrát.  szoboravató során magyar és török oldalról is több köszöntő- és üdvözlő beszéd hangzott el, közös pontként említve a magyar-török barátság ápolásának és továbbvitelének fontosságát. A neves esemény hangulatát nagyban növelte Török Tilla Junior Príma díjas énekes és testvéreinek fellépése, akik saját szerzemények mellett Yunus Emre több megzenésített versét adták elő, magyar és török nyelven egyaránt, hangszeres kíséret mellett. A szoboravató végeztével az ünnepély a Kölcsey-házban folytatódott. Lezsák Sándor házigazda üdvözlő beszéde után Bíró András Zsolt ismertette röviden az idei Kurultáj rendezvényt, a Kárpát-medence, egyben egész Eurázsia legnagyobb történelmi újrajátszó eseményét, a türk tudatú népek találkozóját. Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Török-Magyar Baráti Társaság elnöke tartott beszédet, házelnök úrhoz hasonlatosan elsősorban II. Rákóczi Ferencről, a nagyságos fejedelem kapcsán. Mustafa Şentop és Gülşen Karanis Ekşioğlu beszéde zárta le a rendezvényt. A protokolláris rész után ismét kulturális program következett, a Vámbéry Ármin Kollégium tagja, Erdélyi Melinda turkológus a nyugati modern színház törökországi megjelenéséről tartott érdekfeszítő előadást, rávilágítván, hogy a színház milyen szerepet játszik és játszott úgy a török kulturális életben, mint a nemzetegységesítő munkában. A formális programok végeztével vacsora után a Lakitelekre látogató üzbég Phd hallgatókkal együtt következett egy közös tábortűzi éneklés, tánc, kötetlen szórakozás, barátkozás.

Vasárnap kora reggel ökumenikus szentmise/istentiszteleten vehettek részt a hívők. Első előadást Papp Gergely történész prezentálta, igen közvetlen, mégis információdús módon beszélt arról, hogyan lett bektási dervist formáló történelmi újrajátszó, minek hatására tért át az iszlámra, milyen kihívásokkal kell szembenézni és mik a mostani magyar történelmi újrajátszás felelősségei, lehetőségei. Előadása félig gyakorlati jellegűnek vehető, ugyanis történelmi viseletben jelent meg, és darabról-darabra bemutatta ruházatának, felszerelésének a részeit. A Vámbéry Ármin Kollégium résztvevője Palkovics Bence ezután a török védelmi ipar korszerűsítési igyekezetéről beszélt, kronologikus sorrendben haladva a Török Köztársaság 1923-as kialakulásától kezdve el egészen napjainkig, jól körvonalazható fejlődési korszakokra bontván az azóta eltelt százegy esztendőt. A hallgatók betekintést nyerhettek abba, hogy a török védelmi politika hogyan lavírozott a nyugati szövetségesektől való anyagi függés, valamint a fejlesztési szuverenitás között. A mostani alkalom utolsó előadását Bíró Dávid, a Magyar Külügyi Intézet Törökország-szakértője tartotta Török erőegyensúlyi folyamatok címmel. Előadásában részben kapcsolódott az azt megelőzőhez, ez inkább mégis általános külügyi- és főleg gazdasági szempontból vizsgálva a török állam modern politikatörténetét. A Kollégium tagjai a Hungarikum Hotel Cziffray István éttermében költhette el a török degusztációs menüt, előételt, lencselevest, török rizst padlizsánmártásos birkahússal, valamint baklavát, rövid gasztronómiai kalandozást téve a török kultúrában Tayfur Usta séf segítségével.

Összegzésképp megállapítható, hogy a Vámbéry Ármin Kollégium második alkalma során a résztvevők sokoldalú elméleti és gyakorlati betekintést nyerhettek a török kultúrába, történelembe, tanulságos, tudományos és mégis könnyed módokon egyaránt, ezzel is segítvén a magyar-török barátság fenntartását és továbbadását, valamint a magyar stratégiai célként kitűzött keleti nyitás politikai, gazdasági, kulturális céljait.

Konnát Árpád