Kubanicsbek Ömuraliev (*1960, Bokonbajevo) kirgiz diplomata, 2022 novembere óta a Türk Államok Szervezetének főtitkára. 1984-ban a K. I. Szkrjabin Kirgiz Mezőgazdasági Intézetben végzett gépészmérnökként, majd 1994-ben nemzetgazdasági szervezés és tervezés szakirányon végezte el az Nemzetgazdasági Vezetők és Szakemberek Összorosz Továbbképző Intézetét. 1993-1995 között az Egyesült Államokban a Texas A&M Egyetemen, a Nebraskai Állami Egyetemen, illetve a Washingtoni Állami Egyetemen tanult, 1996-ban pedig a Dél-Koreai Nemzeti Egyetemen. 1999 óta diplomata, volt az Egyesült Arab Emírségekben kirgiz főkonzul, illetve nagykövet a FÁK-nál, Belaruszban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Törökországban és Izraelben.
Mik voltak az informális csúcstalálkozó legfontosabb témái? A Türk Államok Szervezetének május 21-i informális csúcstalálkozóját Orbán Viktor miniszterelnök kedeményezésére szervezték Budapesten, a csúcstalálkozón részt vettek a tagállamok vezetői – Azerbajdzsáné, Kazahsztáné, Kirgizisztáné, Törökországé és Üzbegisztáné. Ez volt az első megfigyelő államban tartott TÁSZ-csúcs, ami rámutat Magyarország erősödő jelentőségére a türk világban, valamint a türk államok és Európa egyre szélesebb körű együttműködésében. A csúcs fő témája a Kelet és Nyugat találkozási pontja c. koncepció volt, amely kiemeli a régió geopolitikai és kulturális egyediségét. A TÁSZ országai nemcsak tranzithidat képeznek a kontinensek között, de kulcsfontosságú szereplői a gazdasági, energetikai, infrastrukturális, informatikai és kulturális együttműködésnek is úgy a régióban, mint azon kívül. A csúcson lehetőség volt megvitatni a türk világ együttműködésének megerősítését a közlekedés, energetika és digitalizáció terén, az innovációs potenciál és a tudáscsere fejlesztését, valamint a Türk Befektetési Alap és a hasonló eszközök használatát az olyan globális kihívásokra való közös reagálásra, mint a klímaváltozás, az erőforráshiány és a technológiai fejlődés garantálása. A csúcstalálkozó a Budapesti Nyilatkozat elfogadásával végződött, amely kifejezi a TÁSZ-országok közös stratégiai vízióját és politikai egységét. Bejelentésre kerültek új kezdeményezések és döntések, melyek a TÁSZ további intézményesülését és nemzetközi integrációját szolgálják. A budapesti csúcstalálkozó a nyitottság és konstruktív párbeszéd szimbóluma lett, amely megerősítette a TÁSZ pozícióját Eurázsia stabil stratégiai központjaként, amely képes dolgozni a békén, a stabilitáson, a biztonságon és a fenntartható fejlődésen egy turbulens világban is. Évek óta követem már a TÁSZ útját az egyre szorosabb integráció felé. Mi változott ezügyben legutóbbi, két évvel ezelőtti beszélgetésünk óta? Az elmúlt két évben a TÁSZ jelentős lépést tett az integráció elmélyítése felé, és megkezdte stratégiai kezdeményezéseinek megvalósítását. A megerősített intézményrendszerben dinamikus és eredményorientált együttműködés folyik immáron több mint 35 területen, a külpolitikától és kereskedelemtől az energetikán, zöld gazdaságon, turizmuson, digitalizáción át egészen az űrkutatásig. A szervezet tizenöt új tárgyalási formátumot indított el, lezajlottak az ipari, igazságügyi és belügyminiszterek, választási irodák, földhivatalok első találkozói, amelyek megalapozták a szakterületeken folyó együttműködést. Aktív munka folyik a Középső folyosó, azaz a Kaszpi-tengeren átívelő, Keletet a Nyugattal összekötő útvonal kapcsán. Folyik a logisztikai infrastruktúra modernizációja, a vámeljárások egységesítése, a digitális megoldások terjedése, ideértve a TIR rendszert is, amely megkönnyíti az országok közötti kereskedelmet. A TÁSZ a digitális átállásra külön hangsúlyt fektet. A 2024-ben megtartott 11. TÁSZ-csúcson a 2025-ös évre Biskeket a türk világ digitális fővárosává nyilvánítottuk. Biskekből digitális hub lesz, amely nemzetközi találkozóknak és eseményeknek ad helyet a digitalizáció terén. Kirgizisztánban az állami szolgáltatások digitális portálja és annak mobil változata már most is az üzleti szereplők és az állami szervek együttműködésének egyetlen szervévé lettek. A portál 37 állami szerv több mint száz szolgáltatását nyújtja, és havonta mintegy 1,5 millió állampolgár használja azt. Aláírtuk a DEPA digitális partnerségi megállapodást is, amely államaink digitális gazdasági együttműködését szolgálja. Nagy eredmény az is, hogy elkezdődött az űripari együttműködés. A biskeki csúcstalálkozón aláírásra került a megállapodás arról, hogy közösen dolgozunk egy türk műhold űrbe bocsátásán, amely időjárás-megfigyelésre, katasztrófa-megelőzésre, mezőgazdasági monitoringra és termésbecslésre lesz majd használatos. Ez a projekt lehet a TÁSZ-államok űripari együttműködésének zászlóshajója. A szervezet tovább erősíti a kulturális-humanitárius kapcsolatokat. Kidolgoztuk a latin írás alapján az egységes török ábécét, bővülnek a csereprogramok, formálódóban van a nyelven, kultúrán és hagyományokon alapuló közös identitás. A globális kihívások és multipolaritás tükrében a TÁSZ aktivizálta a koordinációt a stabilitás és biztonság fenntartásában. Konzultálnak egymással a biztonsági tanácsok titkárai, elkezdődött az együttműködés a védelmi technológiában és határvédelemben. Biskekben aláírták a türk államok polgári védelmi mechanizmusáról szóló megállapodást, amely lehetőséget nyit a koordinációra természeti katasztrófák vagy rendkívüli helyzetek esetén. Jelentősen bővültek a TÁSZ nemzetközi együttműködései is. Az államfők döntésének megfelelően együttműködést alakítottunk ki a Genfben, Bécsben, Brüsszelben, Párizsban és New Yorkban működő nemzetközi szervezetekkel, illetve regionális képviseleteikkel. A TÁSZ titkársága munkaterveket és memorandumokat dolgozott ki és írt alá az együttműködéssel az ENSZ szervezeteivel, mint az ENSZ HABITAT, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Küldetésének teljesítéséhez és értékei terjesztéséhez a TÁSZ emellett a nyilvános diplomácia eszközeit is aktívan használja. Ilyen volt a türk világ hete, amelyet 2024-ben a genfi ENSZ-székhelyen rendeztünk meg, s világos bizonyítéka volt a türk államok egységének a nemzetközi térben. E projekt sikere további lépésekre motivált bennünket, így hamarosan más fővárosokban is tervezünk türk világ hetét rendezni. Szervezetünk tehát az elmúlt két évben cselekvőképes, stratégiai orientációval bíró együttműködési mechanizmussá vált, amely képes valós projektekkel előrukkolni, és hozzájárulni nem csak a türk világ integrációjához, de a regionális feladatok megoldásához is. Miben áll a szintén tavaly elfogadott Türk Zöld Vízió? A Türk Zöld Vízió a régióra adaptált, pragmatikus stratégia, amely az EU és Kína megközelítésétől abban különbözik, hogy a türk régió közös ökológiai, földrajzi és szociális-gazdasági jellemzőire épít. 2023-ban alapítottuk meg a Türk Zöld Finanszírozási Tanácsot, melynek feladata kialakítani a TÁSZ államaiban a fenntartható projektek finanszírozásához szükséges tőkepiacot. Emellett Magyarország kezdeményezésére létrejött a TÁSZ Aszálymegelőzési Intézet. A TÁSZ-államok emellett határokon átívelő zöld energetikai projekteket is megvalósítanak. A regionális együttműködés keretében tervben vannak a vízenergia fenntartható felhasználására irányuló közös kezdeményezések. Ilyen a Kambarata-1 vízerőmű megépítése Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán együttműködésében. Ez a projekt az energetikai összekapcsolódás és ökológiai fenntarthatóság erősítésének új fázisát jelenti a türk régióban. A TÁSZ-tag Kazahsztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán a bakui COP29 klímakonferencián aláírtak egy megállapodást arról is, hogy 2 gigawatt megújuló forrású elektromos áramot adnak át Európának. Ezeket a projekteket az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank támogatja. A Türk Zöld Vízió híd kelet és nyugat között, amely a türk államokat nem csak regionális játékosokká teszi a zöld átállásban, de megbízható partnerekké is az alacsony szénhidrogén-felhasználásra való globális váltásban. Egyedi módon kapcsolódik benne össze a gazdasági fejlődés, a gazdasági és ökológiai biztonság, a jövőorientált és kifejezetten regionális hozzájárulás a klímaváltozás elleni globális harchoz. Milyen szerep juthat a türk világnak az orosz-ukrán konfliktus rendezésében, és a Donald Trump vámjai által kialakított új világgazdasági helyzetben? A TÁSZ következetesen a párbeszéd és a regionális együttműködés pártján áll. A TÁSZ-országok elismerik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és a konfliktus békés rendezésére szólítanak fel. Külön kiemelném Törökország közvetítői szerepét az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokban. Emellett a TÁSZ-államok támogatják azon kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a nemzetközi kereskedelem fenntartható és akadálytalan működését. A TÁSZ egyedi platformot jelent az informális párbeszédre és az eurázsiai országok közötti bizalom erősítésére. Inkluzív és kooperatív jellege miatt konstruktív erő, amely elősegíti az összekapcsolódást, a gazdasági rezilienciát és a békés együttélés lelkületét. Olyan elveket, amelyek az erősödő globális fragmentáció korában különösen aktuálisak. Valósulnak-e már meg projektek az immáron kétéves Türk Befektetési Alap keretében? A TÁSZ-országok közötti gazdasági együttműködés a türk világ integrációjának fontos és dinamikusan fejlődő iránya. Ennek egyik kulcsmechanizmusa a Türk Befektetési Alap, melyet ezen együttműködés elmélyítésére hoztak létre. Indulótőkéje 500 millió dollár volt, amely Magyarország csatlakozásával 600 millió dollárra növekedett. A kölcsönös befektetések támogatására, innovációk és vállalkozások fejlesztésére irányul, különösen a kkv-k körében. A TBA most dolgozza ki befektetési stratégiáját, és már ebben az évben aktivizálódik, elkezd konkrét projekteket finanszírozni a régióban. Azt várjuk, hogy a TBA olyan projekteket kezdjen finanszírozni, amelyek erősítik a TÁSZ-államok gazdaságát, munkahelyeket teremtenek, és elősegítik az innovációt az ipari, logisztikai, energiaatékonysági, információs és kommunikációs technológiai, valamint zöldipari szektorokban. A befektetések potenciális irányai közé tartoznak a közlekedési csomópontok, a digitális kereskedelmi platformok és a megújulóenergia-projektek. Ezek a kezdeményezések növelik a régió gazdaságának ellenállóképességét, és aktivizálják a türk országok közötti kereskedelmet. Fotók: Földházi Árpád/Mandiner Mandiner Comments are closed.
|
