Lezárult a 2024-ben indult öt kollégium munkája

Április 24. és 26. között adott otthont a Hungarikum Liget annak az öt kollégium záró alkalmának, melyek 2024-ben indultak. ​Szombat délután kopjafát kapott a Ligetben a Bárczi Gusztáv, Boldog Ceferino, Hungarikum, Szent Imre és Vámbéry Kollégium. A kopjafák egyszerre jelképeztek lezárást és folytonosságot: azt, hogy a közösségek munkája nem csak „megtörtént”, hanem nyomot is hagy. 

Egy ilyen avatás közösségi üzenete mindig túlmutat a ceremónián: nevesíti a közösséget, helyet ad az emlékezésnek, és kapaszkodót nyújt a folytatáshoz.

A lakiteleki Hungarikum Ligetben töltött kollégiumi hétvége súlypontját azok a közös események adták, amelyek minden érintett közösség programjában visszaköszöntek: a kollégiumok bemutatkozó élmény- és eredménybeszámolói, az öt kollégium zárását jelképező kopjafák avatása, valamint a délutáni Czine Mihály-szobor avatása. 

A délutáni blokkban kiemelt esemény volt a Czine Mihály szoboravató ünnepség. Ennek súlya abban állt, hogy a hétvége így nem csupán előadások sorozata lett, hanem értékvállalás is: egy irodalmi-szellemi teljesítményt megtestesítő életmű nyilvános megbecsülése. A szoboravató egyben közösségi „iránytű”: kimondja, hogy mely szellemi hagyományhoz kapcsolódnak a jelenlévők, és mit tartanak megtartandónak a következő nemzedékek számára.

A tartalmi programokban név szerint is jól látszik, hogy a szervezők több irányból építették a hétvége „tudásívét”. A Vámbéry-programban Varga Zoltán (a Magyar Turán Alapítvány technikai igazgatója) és Fehér József lovasíjász tartott előadást „A nomád világjátékok története és jelentősége napjainkban” címmel, ami a hagyomány és a jelenkori identitás kapcsolatát tette kézzelfoghatóvá. Ugyancsak a szombati napon szerepelt Knezsik István előadása („Magyarok a világ járműgyártásában – a kocsi kocsi, plusz egyéb hungarikumok”), amely a magyar teljesítmények nemzetközi beágyazottságát, a „hungarikum” gondolat gyakorlati oldalát erősítette.

A vasárnapi kiemelt, közösségi hasznosságú téma volt a kommunikáció is: a Boldog Ceferino Kollégium programjában szerepel Szekeres Béla (KVT Média) interaktív előadása: „Hatékony kommunikáció a közösségi platformokon”. Ez azért vált lényegessé, mert a kollégiumi közösségek ma már nem csak személyes térben élnek: a közösségi médiában való jelenlét minősége közvetlenül befolyásolja, hogy egy érték-alapú kezdeményezés mennyire tud megszólítani, megtartani és példát mutatni.

A Vámbéry Ármin Kollégium vasárnapi blokkjában további előadók is megjelentek: Paragi Dénes fotográfus „Szulajman trónusa, a kirgizek szent hegye” címmel hozott képi-tapasztalati nézőpontot, majd Kollár Árpád (költő, irodalomszervező) és Regős Mátyás (költő, előadóművész) élménybeszámolója következett a fiatal költők osh-i találkozójáról. Ezek a megszólalások azért voltak fontosak, mert a „kulturális kapcsolódás” így személyes utak és történetek formájában jelent meg: hogyan lesz egy élményből közösségi tanulság, és hogyan tud egy kollégium tágabb – akár nemzetközi – horizontot is nyitni.