Különleges könyv született Jókai Mórról

A legmagyarabb író alakját hozza karnyújtásnyira Sal Endre legújabb, Jókai harmincháromszor című kötete, amelyet a Jókai-emlékév részeként mutattak be a Kertész Imre Intézetben. Schmidt Mária főigazgató és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint a könyv nemcsak tisztelgés a lángelme előtt, hanem kapu a fiatalabb generációknak.

​A magyar irodalom óriása, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékév egyik legfontosabb irodalmi eseményének adott otthont a Kertész Imre Intézet. Sal Endre Jókai harmincháromszor című kötetének bemutatóján egyértelművé vált, hogy az írófejedelem öröksége nem porosodó tananyag, hanem élő, nemzetmegtartó erő.

Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézet főigazgatója a beszédében kiemelte, Sal Endrének a legnagyobb mesélőről kellett mesélnie, arról az íróról, aki az utolsó porcikájáig hazafi volt. Jókai nemcsak az irodalomban, hanem a politikában és a forradalmi barikádokon is a magyarokat szolgálta. 

Úgy vélem, soha többé nem lesz ilyen írónk – tette hozzá.

Felidézte, hogy Jókait a maga korában csupán a saját tőkéje segítette: a papír, a kényelmes szék, egy pohár bor és a szabadon szárnyaló fantázia. Schmidt Mária hangsúlyozta: a kötet elolvasása közben olyan érzésünk támad, mintha mi magunk is ott ülnénk a balatonfüredi verandán az idős író mellett, hallgatva elapadhatatlan történeteit. Jókai mindenkié: a múlté, a jelené és a még meg sem született magyaroké is – hangoztatta.

Iránytű a jövő nemzedékének

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint Jókai életműve a magyar tudat és az összetartozás elengedhetetlen része. Az emlékév célja éppen az, hogy ez a kivételes alkotóerő a modern olvasókhoz is közelebb kerüljön. 

A miniszter szerint a fiataloknak Jókai akkor válik igazán vonzóvá, ha meglátják mögötte az embert – a hús-vér férfit a maga szenvedélyeivel, humorával és kalandos életével.

Jókai Mór születésének 200. évfordulóján arra emlékezünk, hogy mit tett ezért a nemzetért a legmagyarabb író, akinek valójában egyetlen vágya és küldetése volt: elmesélni ennek a nemzetnek a történetét. Történetei pedig egyszerre szólnak a múltról és a jövőről, mert megmutatják, kik voltunk, és iránytűként segítenek abban is, kik szeretnénk lenni – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, a könyv címe – a 33-as szám – a krisztusi kort és a teljességet idézi, amely méltó keretet ad az író bemutatásának.

A szerző, Sal Endre elárulta: valóságos csemege volt számára a könyv megírása. Célja az volt, hogy „leporolja” az íróról kialakult szoborszerű képet, és megmutassa a kék szemű, szőke, nők által rajongott zsenit, aki képes volt megélni a pillanatot.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent kötet több mint 160 érdekes felvétellel és dokumentummal illusztrálva mutatja be Jókai életének 33 meghatározó metszetét, igen tág spektrumban ábrázolva a nemzetéért aggódó forradalmárt, a vérbeli regényírót, a karikaturistát és a természet, sőt a csigák szerelmesét – merthogy Jókai Mór igencsak nagy rajongója és gyűjtője volt ezeknek a különleges állatoknak.

Világhírű író volt a javából

Az est háziasszonya, Ugron Zsolna író megjegyezte:

Jókai nem csupán idehaza volt népszerű, hanem valódi világsztárnak számított. Sal Endre megjegyezte, olyan nagyságok rajongtak érte, mint Viktória királynő, Mark Twain vagy Csehov – utóbbi ráadásul valójában egy Jókai stílusában írt kisregénnyel indította el a saját karrierjét.

A szerző kifejtette, kötete legfőbb küldetése, hogy a mai olvasó ismét kedvet kapjon Jókai műveihez, felismerve, hogy az ő szavaiban rejlik nemzeti önképünk egyik legtisztább forrása. Emlékeztetett, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni években Jókai Mór volt az, aki segített, hogy megmaradjunk, felépüljünk, hogy rátaláljunk a könyvekre. Erkölcsi érzéke zsinórmértéket adott, hiszen Mikszáth megjelenéséig a legnehezebb időkben ő volt „a” mesemondó, egyben a legmagyarabb író, aki tanított és nevelt. – A Jóisten küldte őt – jegyezte meg Sal Endre.