Hankó Balázs: A magyar kultúra határokon átívelve forrasztja egybe a nemzetet

Szeretett magyar kultúránk határokon átívelve forrasztja egybe nemzetünket, ennek pedig kiemelt pillére a Csoóri Sándor-program és a legfiatalabbakra is gondolva a Kincses Kultúróvoda Pályázat – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.

Hankó Balázs a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar kormány minden körülmények között elkötelezett a magyar kultúra szeretete és támogatása mellett.

„Elkötelezett a magyar kormány, mert nemcsak, hogy az európai uniós átlag kétszeresét biztosítja a kultúra támogatására, hanem az elmúlt évek fejlesztései is bizonyítják, hogy a kulturális örökségünk mellett az élő kultúrát is támogatja” – fogalmazott, örömtelinek nevezve azt is, hogy az elkövetkezendő 10 évben nem kevesebb mint 850 milliárd forintot fordítanak kulturális fejlesztésekre szerte a Kárpát-medencében.

A miniszter bejelentette, hogy a magyar kormány a magyar kultúra erősítése érdekében a Csoóri Sándor-program révén idén 2,5 milliárd forintot fordít összesen 1600 – köztük 500 külhoni és mintegy 1000 vidéki – népművészettel, néphagyományokkal, néptánccal foglalkozó szervezet támogatására.

Közölte: az érintettek a következő két hétben kapnak értesítést a támogatásokról, „így válik élővé a magyar kultúra minden közösségben szerte a Kárpát-medencében”.

Hankó Balázs kiemelte: „mi nemzetben gondolkodunk, és a mi nemzetünk határokon átível, melyet a kultúránk fon egybe”.

A miniszter arról is tájékoztatást adott, hogy a nagy érdeklődést, a jelentkezések nagy számát látva úgy döntöttek, a Csoóri Sándor-program következő keretét másfél milliárd forinttal emelik.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évekhez képest négyszeres forrás, 65 millió forint áll rendelkezésre a Kincses Kultúróvoda Pályázatra.

„Megléptük azt, amit az elmúlt egy év során a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezérelvének tekint, ha kulturális támogatásról beszélünk, nincs határ” – mondta.

A program keretében 101 pályázó részesül támogatásban, és olyan kulturális programok lesznek elérhetőek, amelyekkel „nemcsak bábszínház vagy táncház költözik be az óvodába, hanem azt is célul tűztük ki, hogy a jövőben mindezeknek a szülők is részesei lehessenek, hiszen így öröklődik, így teljes a magyar kultúra” – tette hozzá.

„Míg másoknak a magyar kultúra száraz kóró, nekünk élő szövet, szívünk-lelkünk összefonódik a magyar kultúrával” – mondta, jelezve, ennek egyik legkiemelkedőbb programja a Csoóri Sándor-program, amely a Kincses Kultúróvodával kiegészülve a legfiatalabbnak is megmutatja, miért szép, miért jó, hogy magyarok vagyunk.

„Legyünk hát büszkék magyarságunkra, hiszen ez kiváltság és küldetés” – tette hozzá Hankó Balázs.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy Csoóri Sándor a hetvenes években többször volt a házuk, majd a Fiatal Írók Találkozójának, a nyolcvanas évek végén pedig a lakiteleki találkozók vendége, és meghatározó személyisége volt az alakuló Magyar Demokrata Fórumnak is.

A Lakitelek Népfőiskola a Csoóri Sándor-programban az erdélyi magyar iskolák támogatásával próbál részt venni, miközben számba veszik a felvidéki és a délvidéki magyar szórványiskolákat is. Jelenleg 23 erdélyi iskolával állnak kapcsolatban, ezeket elsősorban eszközökkel – köztük sakktáblákkal és sakkórákkal – segítik.

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója arról beszélt, hogy a Csoóri Sándor-program nagy változást hozott az érintett területen.

Hozzátette, hogy a magyar népművészet helyzetéről a program hatásait vizsgáló, az idén először megjelenő Népművészeti Jelentés komplex kutatási adatok alapján ad képet.

A tanulmány gyakorlatilag bemutatja, hogy a program milyen hatással volt a teljes Kárpát-medencére, a közösségekre és milyen jövőbeni hatásai várhatóak – ismertette.

demokrata.hu