Erőhívás és erőadás

​JEL-KÉPZŐ. MAKOLDI SÁNDOR magyar festő (1945-2017) címmel megnyílt Makoldi Sándor jubileumi tárlata a Pesti Vigadóban.

„Én nem magyarországi, hanem magyar festő akarok lenni…”

A nyolcvan esztendeje született Makoldi Sándor alkotói hitvallását és működését e saját maga által választott vezérgondolat fejezi ki leghívebben. A július 5-én szombaton megnyílt impozáns kiállítás a Vigadó 6. emeleti tágas, fényes tereiben számos meglepetéssel szolgált a megnyitóra összesereglett nagyszámú közönségnek. Az óriási képméretek, a hatalmas színintenzitás, a tobzódó alkotói energia a mester nagy példaképét, Csontváryt idézi, de a kiállítási anyag válogatása során döntően a népművészet hatását hangsúlyozta a tárlat rendezője, Makoldi Sándorné. A magyar képi anyanyelven megszólaló festmények mellett az ihlető forrásokat képviselő népművészeti tárgyak és a Makoldi Sándor által „újraírt” kortárs népművészeti alkotások is helyet kaptak a két nagyméretű térben a mester két gyermeke, Makoldi Gizella textilképeivel és Makoldi Sándor Gyula szobraival egyetemben. Ez nem véletlen, hiszen a tárlat egyik kezdeményezője éppen a Magyar Művészeti Akadémia  Népművészeti tagozata volt, élén Kékedi Lászlóval és a tárlat kurátorával, Vetró Mihály akadémikussal. Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében a mester művészetének anyagvilágon túlmutató, transzcendentális erejét emelte ki, Pap Gábor MMA életműdíjas művészettörténész a népművészetből táplálkozó alkotói törekvések történelmi ívét rajzolta meg a Gödöllői Művészteleptől a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen át a hetvenes évek ezirányú törekvéseiig, melyek nagy seregszemléje a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen Pap Gábor által megrendezett  korszakos jelentőségű kiállítás volt 1977-ben, Népművészet – kortárs művészet. Utak a népművészetből címmel. A Makoldi-életmű igen fontos képsorozatával, az Erőhívással kapcsolatban így fogalmazott: az ő művészetében nem csupán erőhívásról, hanem folyamatos erőadásról beszélhetünk.

A megnyitó ünnepség zenei közreműködői, az Óbudai Népzenei Iskola tanárai, növendékei, valamint Bárdosi Ildikó és Molnár Miklós természetesen a népzene hangjával erősítették a tárlat alapgondolatát.

Gyöngy Péter, az NMI Makoldi Sándor Központjának vezetője a Nemzeti Művelődési Intézet gondozásában megjelent vaskos katalógus felmutatásával jelentette be, hogy a kötet immár megvásárolható, a kiállítás helyszínén, a földszinti Vigadó Pontban és az NMI webshopjában egyaránt (https://webshop.nmi.hu/product/3706 ).

A kiállítás augusztus 31-ig tart nyitva, ez idő alatt számos kísérőrendezvénnyel várják az érdeklődőket, a Makoldi Sándor által megálmodott és megfestett vókonya-pusztai pásztorszentélyt bemutató film vetítésétól a szerves vizuális nevelés lehetőségeit feltáró „minikonferenciáig”. A rendezvényekre külön meghívó készül, melyeket megosztunk közösségi médiafelületeinken.

A Vigadó alagsori galériájában a héten nyílt meg Galánfi András Kossuth-díjas fafaragó, előadóművész, a Népművészet Mestere, az MMA rendes tagja és Galánfiné Schmidt Teréz Életfa-díjas szövő, textilművész a népművészet mestere közös életmű-kiállítása: a két tárlat egymás hatását erősítve vall népművészetünk kifogyhatatlan teremtőerejéről.

Makoldi Sándor kiállítása a Makoldi család, a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA Népművészeti tagozata, a Nemzeti Művelődési Intézet és az NMI Makoldi Sándor Központja együttműködésével, a Hagyományos Mesterségek Oktatásáért Alapítvány rendezésében valósult meg.

NMI