A filmet beszélgetés követte, melyet Gyöngy Péter a Makoldi Sándor Központ vezetője moderált, ahol megszólalt a rendező Mudry Péter, Rózsa Péter biogazda, a pásztorszentély építtetője, valamint a mester gyermekei, Makoldi Gizella festő-restaurátor és Makoldi Sándor Gyula szobrászművész is.
A filmalkotásban a mesélő hajlandóságú Makoldi-mester áradó részletességgel tárta elénk a Hortobágy-Vókonya-pusztai fényszentély teljes keletkezéstörténetét a kamaszkori gondolat megfoganásától a megvalósulásig. A magyar pásztorműveltség szakrális építménye immár tíz esztendeje sugározza pusztai „világítótoronyként”, hogy népi kultúránk legarchaikusabb rétegét a pásztorság őrizte meg egészen napjainkig, hiszen még a közelmúltban is sikerült a pásztorok csillagismeretének szép példáit gyűjteni a Hortobágyon, amint az Gyarmathy István most megjelent kis kötetéből kiderül. Erre a mély tudásra épül a szentély az altemplomtól, azaz az alsó világtól a kupoláig, a felső világig. A szentély nem emlékmű, hiszen az ősi háromrétegű világkép valóban életre kel az éves fényjárás által a kápolna festett falán és a mennyezet festményein. Maga az Igazság Napja olvassa le érthető módon, a pásztorművészet anyanyelvi szintű üzenetét, az előképül szolgáló kis szarusótartón látható képjeleket építészeti léptékűvé nagyítva. Eleink közösségi tudását a közösség ereje emelte ismét méltó magaslatra, egy mesterséges hortobágyi kunhalom tetejére – festőművész, gazda, építész, kőműves, fafaragó, szobrászművész, festő-restaurátor, kovács és számos mester együttes erőfeszítése révén. Rózsa Péter biogazda megfogalmazása szerint legalább ötszáz évig hirdeti majd a pásztorok művészetté nemesedett tudását, a következő nemzedékek okulására… NMI Comments are closed.
|
Kattints a képre és
olvasd el Senki Alfonz gondolatait a világról! Archívum
November 2025
|
