Akik nem nézték, ki melyik oldalon áll

„Ők azok, akik nem fegyverrel, hanem tudásukkal és emberségükkel harcoltak a sebesültekért és hazájukért” – emlékezett az 1956-os forradalom egészségügyi dolgozóira dr. Kutnyánszky Zsolt. A HM haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára a Magyar Orvos Hősi Halottak Emlékszobránál helyezett el koszorút november 4-én, az Üllői úton.

„Az orvosi hivatás lényege az emberség, az önzetlenség és a kötelességteljesítés, akár a legnehezebb körülmények között” – fogalmazott ünnepi beszédében dr. Kutnyánszky Zsolt. Az államtitkár szerint ennek szellemében jártak el a forradalom viharában tevékenykedő egészségügyi dolgozók. Nem nézték, ki melyik oldalon áll, hanem akár életük kockáztatásával segítettek minden sérültnek. „Ők a magyar orvosi hivatás örök példaképei” – mondta.

Kiemelte a magyar katonai egészségügy történelmi szerepét. 1848-49-ben nyolcszáznegyven tisztiorvos állított fel Európában egyedülálló ellátórendszert. Később több ezer egészségügyi dolgozó vesztette életét a világháborúkban. Máig nem tudjuk azonban, 1956-ban hányan mentették a sebesülteket a golyózáporban, emlékeztetett. Kétszáz civil és katonaorvos, mentős, ápoló és medikus ellen indult később büntetőeljárás, tette hozzá.

A forradalom nemcsak a harcról, hanem a csendről is szólt, amikor a mentőautó megérkezett és az emberek félrehúzódtak előtte, mondta Győrfi Pál. „A forradalom után azokat is meghurcolták, akiknek az életet köszönhették. De minden mentős generáció átvette az ötvenhatosok tiszteletét” – mutatott rá az Országos Mentőszolgálat szóvívője.

Lezsák Sándor köszönetét fejezte ki a katonáknak és az egészségügyi dolgozóknak, amiért évtizedek óta ápolják az orvos hősök emlékét. „Hatvankilenc éve ők voltak azok, akik az egyetemi hallgatókkal együtt mentették, ami menthető” – mondta az Országgyűlés alelnöke, majd felidézte apja 1956. november 4-én elhangzott mondatait. – „Mi vagyunk itt. Mi itt maradunk.”

honvedelem.hu