A Kossuth Kollégiumot hazánk első pénzügyminiszteréről nevezték el, és Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke kezdeményezésére valósult meg immár harmadik alkalommal. A kutatóprogram Magyarország gazdasági helyzetének feltérképezésére irányult. A fő célja az volt, hogy olyan valós ismereteket szerezzenek, amelyek feldolgozása hozzájárulhat a gazdasági helyzet megújulásához. Különösen fontos a pénzügyi tudatosság mérése, hiszen ez alapvetően befolyásolja az egyének és a társadalom pénzügyi döntéseit. Az eredmények többek között a jogalkotásban is hasznosulnak majd – mondta Lezsák Sándor.
A zárókonferencián bemutatkoztak azok a csoportok is, melynek tagjai Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest vármegyék egyes településére kiterjedő pénzügyi tudatosságot vizsgáló kutatást végezték. A Kossuth Kollégium során 11 egyetem 22, egyetemi hallgatókból álló kutatócsoportja 19 településen járt, hogy egy 59 kérdéses kérdőívvel mérjék fel a lakosság pénzügyi tudatosságát. A terepmunka során négyfős csapatok – egy csoportvezető tanár és három hallgató – járták be a településeket. Összesen 1357 kérdőívet töltöttek ki a válaszadók a hat munkanap alatt. A zárókonferencián részt vett Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki hangsúlyozta, a pénzügyi tudatosság mérése azért fontos, hogy jobb döntéseket hozhasson az egyén. Reméli, a kutatóprogram eredményei jól hasznosulnak majd a politikai döntéshozók kezében. Véleménye szerint a kutatás során összegyűlt tudás nagyban segíti majd a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának javítását. A Kossuth Kollégium szakmai vezetője Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke az eredményeket összegezve elmondta, érdemes javítani az egyének és a települések szűkebb közösségeinek gazdasági, valamint pénzügyi tájékoztatását, azért, hogy jobban tudjanak az erőforrásaikkal bánni. baon.hu A kötetről bővebben itt olvashat. Comments are closed.
|
