A veszett eszkimóktól ments meg Uram minket

Az elmúlt időszakban annyi és annyi alakulat jelentette be, hogy párttá kíván válni, ami lassan meghaladja az 1990 óta létező, vagy létezett pártok számát. Momentum, Identitesz, Új Kezdet, majd Pukli István, a Tanítanék Mozgalom kiváló pedagógusa is bejelentkezett. Mindez történik az örök sötétség és pusztító, elfojtó diktatúra országában, ahol folyamatosan a demokrácia nem létéről szól a fáma a sajtórabszolgaság hasábjain. Nézzük meg akkor, hogy mit is kínálnak nekünk az ezernyi színben pompázó újdonsült, magukat országvezetőnek kikiáltó pártocskáink.

Hát itt van először is a drága Momentum Mozgalom, a vidékieket és a vidéki Magyarországot oly nagyra becsülő, magukat értelmiséginek valló hős fiatal titánjai. Ha valaki nem tudná, nekik azzal sikerült berobbanniuk a köztudatba, hogy meglékelték a Budapesti Olimpia megrendezésének lehetőségét. Na persze ők nem így akarták, hiszen a NOlimpia az ő esetükben népszavazás-kezdeményezést jelent. Angolból és szövegértésből tehát leszerepeltek a srácok, mint ahogyan a matek sem az erősségük, hiszen 266.000 aláírás szerintük sokkal többet mond, sőt egyenesen kormányváltó erő, ellenben a 3.300.000 szavazat az érvénytelen és semmit nem ér, ugye… Hagyjuk az oktatási rendszerünk problémáinak boncolgatását, térjünk rá inkább a Momentum ajánlatára. Muszáj idéznem, mert ezt magam sem tudnám céltalanabbul megfogalmazni, amit ezek a fiatalok kinyilatkoztattak: „A mi saját utunk egy olyan párt, egy olyan mozgalom, amelyben véget vetünk ennek a jobb és baloldali csatorozásnak, amelyben folyamatosan méricskéljük, hogy ki mennyire magyar vagy éppen ki mennyire hazaáruló, ahol ügyekért össze tudunk fogni, úgy, mint ebben az olimpiai akcióban”. Összefogtak, az egyszer biztos, mind a 266 ezren egy kilenc és fél milliós országban (azt már meg sem említem, hogy nem csak ők gyűjtötték az aláírást). Abba pedig már bele se merek menni, hogy az egységre való törekvésüket úgy indították, hogy egy nemzetet összehozó és összefogó kérdést lealacsonyítottak egy város szintjére és megint valami ellen kampányoltak, nem pedig valamiért, főleg nem a magyarokért álltak ki. Ráadásul, kik és hogyan fognak megküzdeni egymással, ha nincsenek oldalak? Akkor ők mégis micsodák, fiatalok elvtelen gyülekezete, akik egymás mellett vannak, de nem egymással? A hippik is hasonló örök béke, szivárvány és szeretet mellett szóltak fel, de mentségükre legyen mondva, ők azért rendesen be voltak szívva, amikor ezeket mondták. A következő sarkalatos pontja a programjuknak pedig az, hogy nyilvánossá kell tenni az ügynöklistákat. Mondja ezt az a mozgalom, aki Orbán Viktort folyamatosan a múltba révedő politikusnak tartja, míg ők a jövőre koncentrálnak, mert a kommunizmus holnap következett be igaz? Úgy látom a logikus, koherens szövegalkotással igencsak nagy bajok vannak ebben a társaságban, bár ezt Mécs János vidékieket lealázó, alpári leveléből is láthatjuk. (Tudom, az szarkasztikus meg ironikus volt, megint mi bunkó vidéki jobboldaliak nem értjük a lényeget.)

Itt van a skála másik végén elhelyezkedő, a konzervatív ideológiát folyamatosan gyalázó, magát jobboldali értelmiségnek tartott Identitesz nevű alakulat, akik egyelőre „a ki tud több latin szót használni egy mondatban, hogy ettől még tanultabbnak tűnjünk” nyilatkozatok nagymesteri címére hajtanak. Nos, elnökük szerint azért nem konzervatívok, mert nem akarják a jelenlegi európai miliőt konzerválni. Hűha gyerekeim, nem igazán figyeltetek Egyetemes politikai gondolkodástörténet, vagy Filozófiatörténet órán, igaz? Mert ha olvastatok is volna azokról az irányzatokról, amiket szapultok, akkor tudnátok, mit is jelentenek valójában és nem kellene egy általatok mindenhonnan összekukázott ideológia mentén szerveződnötök. Ne ragadjunk ám le itt, nézzük tovább, vannak még érdekes mondataik a fiataloknak. „Az európai “egyének minősége” sincs helyreállítva. A törökvész idején bezzeg fennmaradtunk, mert “volt megfelelő immunrendszer”, identitás.” Komoly bajok vannak itt úgy érzem. Mi is az az immunrendszer identitás? Színötös tanuló voltam, de sajnos ezzel a megfogalmazással nem találkoztam még életemben, lehet vissza kellene adnom a diplomáimat emiatt, nem? Vagy valaki érti, amit ők beszélnek? Ugyanis nem csak a szóhasználattal és kapcsolatokkal vannak problémák, hanem a jelenkor történelmi és politikai helyzetének ismereteivel is. Ha nem tűnt volna fel a nagy jobboldaliságukban, de pontosan egy olyan nép tagjai lennének ők maguk is, akiknek a nemzettestvérei mindennek ellenére, határokon innen és túl magyarul beszélnek, éreznek és gondolkodnak egy olyan néhol ellenséges, néhol megtűrő környezetben, ahonnan már régen el kellett volna tűnniük, ennek ellenére ők nem hagyják el a magyar identitásukat. Ebből is látszik, hogy az európaisággal sokkal többet foglalkoznak, mint a magyarságukkal. Ugyan Magyarországon akarnak létezni, elvileg a magyar emberekért akarnak dolgozni (hogy hogyan, az még mindig rejtély, de kormányt váltanak ők is, természetesen), de folyamatosan Európáról és európaiakról beszélnek. Nem ártana visszább venni a tempóból, mert lassan világméretűvé akarják kinőni magukat, és ha ilyen léptékben haladnak, akkor ezután már csak a világűr idiotészei, akarom mondani identiteszei lehetnek.

Ez persze nem elég, gombaként szaporodnak az önjelölt népvezérek, itt van mindjárt a Gémesi György által vezetett Új Kezdet pártja. A szokásos 12 pontos, forradalmi szemlélettel nyitott a gödöllői polgármester, ezzel is megvillantva eredetiségét, ha már új kezdet ugye… Ennek fényében végigolvashatjuk a szokásos normális demokráciát, emberhez méltó egészségügyet, szólásszabadság, jogbiztonság és a többi, és a többi szokásos, kicsit sem demagóg követelést. Új kezdet és a Józan Ész Forradalma külön érdekes főleg egy olyan politikustól, aki 2006-ban mindenről híres volt csak éppen a józan eszéről nem. Nyilván a saját új kezdetéről és hatalomszerzéséről van most szó, csak nem értem a személyes ambícióihoz, minek kell pártot alapítani, főleg érthetetlen annak fényében, hogy Gödöllő 1990 óta kitart mellette, vagy ez már nem elég? 12 évébe tellett összeszednie magát a Kalapos Madame leszerepelését és távozását követően és most úgy gondolja, neki jobban állna az a kalap? Nem vette észre, hogy ez már Bokros Lajosnak se jött össze? Úgy véli, ha nem sikerült az előrelépés egy mások által létrehozott alakulatban, akkor majd a sajátjában fog? Persze azzal az öt emberrel szemben, akit irányíthat, nem lesz nehéz az érdekérvényesítés, tehát ebből a szempontból ő már mindenképpen nyert.

Végezetül jöjjön a gyermekek jövőjére koncentráló, a tanítás szentségéért harcba szálló, a Momentumhoz hasonló budapesti értelmiségi: Pukli István és pártalapítási szándékai. Természetesen a cél továbbra is az oktatás rendbetétele lenne, amit nem lehet pártpolitikai céloknak alárendelni, ezért alapít pártot. Hmm, látom szövegértés és ellentmondás terén mégiscsak az általa szapult Momentum Mozgalom által kitaposott úton jár. Pedig Pukli szerint: „olvastam az egészségügyi és az oktatási víziójukat. Jelentem, sokkal jobbak vagyunk náluk.” Nem volt magas a mérce, de egyelőre még egy szinten mozognak a jelen állás szerint. Legalább benne annyi józanság volt, hogy nem ment neki egyből „a mind a 106 egyéni körzetben jelöltet állítunk és nyerünk” szövegnek. Viszont mindenkit megnyugtatok, hazai forrásból tudják magukat finanszírozni, erről már gondoskodtak, tehát éhen halni már nem fognak a fiúk-lányok.

Nos, nem túl rózsás a helyzet. Ugyan nem tudom, miből finanszírozzák magukat, ezt valahogy még nem sikerült elmondani egyik alakulatnak sem. Pedig ha jobban belegondolunk, akkor azért felmerülnek itt olyan már meglévő és hamarosan jelentkező költségek, amik feltételezik azt, hogy igen befolyásos támogatók állnak a háttérben. Elég csak átgondolni azt, hogy ha irodát üzemeltetnek, felügyeletet tartanak, telefont, internetet kötnek be, fizetik a rezsit, a plakátokat, a szórólapokat, elmennek országjárásra, akkor az bizony komoly költségekkel jár. Értem, hogy a Momentumos srácok feltörték a kis perselyüket és összedobták a pénzt a NOlimpia kampányra, csak éppen azt nem értem, hogyan voltak képesek milliókat összeszedni. Ugyanis itt bizony már milliós nagyságrendekről beszélünk és a finanszírozásuk mind a mai napig rejtély ezeknek a semmiből feltörő ifjoncoknak. Hozzáteszem, ugyanez vonatkozik a többi alakulatra is. Ha netán nekik is van egy varázsbabjuk és kiraboltak egy óriást, akkor azt a vagyont javasolnám jótékony célokra fordítani. Ha már úgyis a mélyszegénység, migránsok és hasonló nehéz sorsú példákkal jönnek, akkor nem ártana foglalkozni is velük. Többet érnének, ha nem csak szavakkal dobálóznának és nem egyből a miniszterelnöki székbe vizionálnák magukat.

Azt látom, hogy pár ember másfél évre vonatkozó médiaszereplése biztosítva van, ennek szívből örülök, hiszen ezzel is tovább erősíthetik majd a sajtórabszolgaság tévképzeteit, de azt nem látom, hogy ezekben a programokban, hol szerepel a magyar nemzet. Az antidemokrácia, az Orbán által sötétségbe taszított országában a semmiből előrukkoló pártalapításoknak azért csak megvan a helye, ez szintén megnyugtatja a demokratikus alapértékektől mentes, bunkó, vidéki, elmaradott jobboldali szívemet. Legalább több oldalról hallhatjuk az abszolút igazat; megmutatják, hogyan kell nemzet, ideológia, nemek, vallás és közösség nélkül léteznünk; láthatjuk országosan megbukott politikusok hattyútáncát; hallhatjuk a fiatalok minden és mindenki ellen, mi mindenkinél tapasztaltabbak és okosabbak vagyunk hablatyait és új, ugyanakkor teljesen értelmetlen idegen szavakkal teletűzdelt, mondatszerkesztéssel nem foglalkozó szóhurrikánt is kapunk ebben a kampányban. Unatkozni nem fogunk az biztos, de egy dologra senki ne várjon értelmes, koherens választ, mégpedig arra hogy: mit adtok a magyar nemzetnek? Mert azoknál, ahol a magyar szóhasználat szerepel, ott nincs nemzet és akiknél a nemzet szó szerepel, ott nincs magyar. A berögzült formulákon már annyit változtattak, hogy most már nem rólunk szól és nem is értünk megy a harc. Az egyetlen tanulság tehát az, hogy a veszett eszkimók száma nemhogy nem csökken, hanem folyamatosan csak nő. Isten segítsen nekünk ezt elviselni, vagy inkább nekik egymást, mert az már biztos, hogy nekik sokkal több bajuk lesz egymással, mint nekünk velük.

​Írta: Nagy Dóra