A nemiség kettős mércéje

A mai napon olvastam egy igazán érdekes hírt, ami arról szólt, hogy Tarlós István főpolgármesternek ismételten sikerült megsértenie nyilatkozatával egy nőt. A cikket látva elgondolkodtam a női egyenjogúság kérdését illetően: most akkor mikor számít nőnek egy nő a politika és az üzlet világában?  

Azt hiszem a kérdésem nagyon is jogos, hiszen a női kvóta kérdése időről időre felmerül a közbeszédben. Emellett pedig nem egy olyan cikket lehet olvasni nap, mint nap, amiben az egyenjogúság szellemében, kikérik maguknak a megkülönböztető bánásmódot a nők, mondván, hogy őket így lealacsonyítják, elnyomják, vagy tudom is én, még mit nem csinálnak ezzel velük. Ha kinyitják nekik az ajtót a férfiak, vagy ha virágot akarnak nekik adni, ne adj Isten, megjegyzik, milyen csinosak, akkor egyből megy a sápitozás, hogy itt bizony megkülönböztetés van és minden férfi szexista, hiszen milyen undorító és kirekesztő, ha meg merik jegyezni, hogy milyen szép ma a haja, a ruhája vagy a sminkje az érintett hölgynek. Ha azonban Tarlós István ugyanolyan hangnemet enged meg magának egy DK-s női politikussal szemben, mint egy férfival, akkor máris milyen modortalan, bunkó és tiszteletlen.

Emlékszünk még a 2012-es Kálmán Olga interjúra nem? Ott is az értelmi képességeit kérdőjelezte meg a Főpolgármester a riporternek, mire Kálmán Olga a nőisége mögé bújva, sértődötten megkérdezte, hogy Tarlós minden nővel így szokott beszélni? Na már most, lehet azon vitatkozni, hogy ki, milyen hangnemet és nyilatkozatot enged meg magának. Tisztában vagyunk vele, hogy Tarlós István nem éppen a finom, szofisztikált megnyilvánulásairól és megfogalmazásairól híres. Azt azonban igenis látni kell, hogy semmi különbség nem fedezhető fel abban, ahogyan reagálni szokott az őt ért támadásokra legyen a kritika megfogalmazója férfi, vagy nő. Ha pedig ebből indulunk ki, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy Tarlós István a modern kori nő védelmezője és modern kori nemi egyenjogúságra törekvő mozgalom legfőbb támogatója, hiszen ugyanolyan bánásmódban részesíti a nőket, mint a férfiakat. Amennyiben az a cél, hogy elmossuk a nemek közötti különbséget, akkor nem látom be, miért kell felháborodni azon, ha sötétnek nevezi női politikustársát? Ha tényleg nemek közötti egyenlőségre törekszünk, akkor miért kell végső mentsvárként mégis a mögé a válasz mögé bújni, hogy „de hát nem beszélhet így egy nővel.” Ugyanis ebben az esetben a nemiség kettős mércéjét fedezhetjük fel, ami igazán nem elegáns megoldás, kedves hölgyeim.

Ha egyenjogúságot akarunk, akkor kezdjük azzal, hogy felkészülünk arra az eshetőségre, hogy tényleg nem fogja senki figyelembe venni a nemiséget. Ez pedig azzal jár, hogy nem fognak finomkodni akkor, amikor mi magunk vádaskodunk és támadunk. Vagy vegyük számításba azt az opciót, hogy előfordulhat az a szituáció, amikor a Főpolgármester vagy más erősebb nemhez tartozó politikus fogja majd megjegyezni, hogy tiszteletlenül, férfiasságát sértve beszéltünk vele. A férfiaknak nem lehet ehhez joguk? Elvégre nekik is lehetnek érzéseik, nem? Én sem örülnék, ha tehetetlennek, bábnak vagy tehetségtelennek bélyegeznének meg, az engem is sértene.

Ebből a szemszögből nézve pedig a női kvóta bevezetése is értelmét vesztette. Hiszen az egy nemi megkülönböztetés. Már pedig itt nem lehet kivételezni, tehát nem is adhatunk kvótát valamiért, ami nem létezik, nem igaz? A jövőre nézve azt javaslom nőtársaimnak, hogy vegyék méltósággal az akadályokat és ne bújjanak a nőiségük mögé akkor, amikor valami nem tetszik nekik. Ha úgy érzik harcolniuk kell az egyenjogúságuk kivívásáért, akkor tegyék, de a kettős mércét felejtsék el, mert a végén még tényleg kiderül, hogy férfi és nő nem egyforma és bizony soha nem is lehetnek azok. Már pedig harcos feministáinknak nem lehet célja az, hogy ez kiderüljön. Még ne adj Isten fennmaradnak a normális szerepek…

Ha pedig tényleg nem tudnak felülemelkedni ezen a problémán, legalább állítsanak össze egy használati útmutatót a férfiaknak arról, hogy pontosan mikor is kell figyelembe venniük a nemiséget viselkedésükkor, mert így tényleg nagyon nehéz eligazodni azon, ki, mikor számít nőnek és mikor nem, e hiányosság miatt pedig az egyenjogúság harcos követei sértik meg a fair play szabályokat.